Veszélyeztetett világörökségi listára került hat történelmi helyszín
Hat újabb történelmi, illetve természeti övezettel bővítette a veszélyeztetett világörökségi helyszínek listáját az UNESCO Világörökségi Bizottsága a dél-koreai Puszanban tartott ülésén. A határozat rávilágít arra, hogy a fegyveres konfliktusok, a klímaváltozás és az ellenőrizetlen beruházások napjainkban példátlan mértékben fenyegetik az egyetemes kulturális emlékezetet, amelynek megmentése immár azonnali, összehangolt nemzetközi fellépést követel.
- Az UNESCO dél-koreai ülésén hat történelmi és természeti helyszínt minősített veszélyeztetettnek a globális fegyveres konfliktusok, valamint a nem megfelelő területrendezés miatt.
- Sürgősségi eljárással került fel a listára a palesztinai Szebasztia ókori városa, a libanoni Amel-hegy várrendszere és egy dél-szudáni természetvédelmi terület.
- A határozat értelmében a Krím félszigeten található ókori Kherszonészosz, a libanoni Türosz és a suriname-i Paramaribo történelmi központja is azonnali nemzetközi figyelmet igényel.
A döntéshozók sürgősségi eljárással vettek fel három helyszínt a veszélyeztetett kategóriába. A palesztinai Szebasztia, amely Szamária ókori romjait, valamint hellenisztikus, római és bizánci kori emlékeket foglal magába, a térségben zajló fegyveres konfliktus, továbbá egy tervezett nemzeti park kialakítása miatt került a listára, amely a szervezet szerint megbontaná a történelmi egységet.
Szintén azonnali intézkedést igényelt a dél-libanoni Amel-hegy (Dzsebel Ámil) keresztes kori és iszlám erődítményeinek ügye. A várrendszer 2024-ben már fokozott védelmi státuszt kapott, azonban a folyamatos harcok közvetlen pusztulással fenyegetik a falakat. A harmadik sürgősségi tétel a dél-szudáni Boma-Badingilo migrációs táj, ahol a világ legnagyobb ismert szárazföldi emlősvándorlását az orvvadászat és az ipari méretű infrastruktúra-fejlesztés veszélyezteti.
A bizottság három olyan, korábban már világörökségi rangra emelt helyszín esetében is súlyos aggodalmának adott hangot, amelyek megőrzése a közelmúlt eseményei miatt bizonytalanná vált. Ezek közé tartozik a Krím félszigeten található ókori görög kolónia, Tauriai Kherszonészosz és annak chórának nevezett mezőgazdasági területe. A Krím orosz megszállása miatt az UNESCO jelenleg nem látja garantáltnak a páratlan antik városrendszer szakszerű konzerválását.
Hasonlóan válságos a helyzet a libanoni Türosz ókori kikötővárosában, ahol a föníciai és római kori romokat a kiterjedt katonai műveletek fenyegetik. Suriname fővárosában, Paramaribóban pedig az előzetes hatástanulmányok nélkül megkezdett nagyszabású modern építkezések veszélyeztetik a holland gyarmati építészetet őrző történelmi belső városrészt.
A határozatok rávilágítanak a nemzetközi műemlékvédelem legfőbb kortárs kihívásaira. Az ókori Szebasztia és Türosz, valamint a libanoni erődök a Földközi-tenger keleti medencéjének több évezredes, kultúrákon átívelő hálózatának fizikai lenyomatai. Hasonló történelmi súllyal bír az időszámításunk előtti ötödik században alapított Kherszonészosz is, amely a demokratikus polisz-szervezet egyik legjobban kutatható európai példája.
A veszélyeztetettségi lista alkalmazásának elsődleges célja a figyelemfelhívás és a globális szakmai segítségnyújtás mozgósítása a pótolhatatlan történelmi helyszínek megmentése érdekében.
