2020. tél: Legendás anyósok
ITT támogathatsz bennünket

Imádták, üldözték, rálőttek, kifosztották: Gombaszögi Frida élete a színpadon kívül

2020. december 9. 17:15 Múlt-kor

Drámai szerepekben alakított a legjobban, de az igazi drámák a színházon kívül vártak rá, a század mindkét diktatúrája kirabolta, az egyik az életére is tört. A 130 évvel ezelőtt, 1890. december 9-én született, tehetséges és gyönyörűnek tartott színésznő életét a politikai elit álnoksága és az őrült rajongók szerelme is megkeserítette.

Gombaszögi Frida
Gombaszögi Frida mint Vilma és Rajnai Gábor mint Ságody Jenő Szenes Béla Az alvó férj című vígjátékában, 1926-ban (OSZK Színháztörténeti Tár gyűjteménye, KB 11.595/2)

Rivaldafény és sötét fellegek

Az öt Grün-lányból négy a színpad segítségével próbált kitörni a szegénységből. Állítólag Heltai Jenő a színészi babérokra törő testvérekről mintázta a Tündérlaki lányok című vígjátékát. A Gombaszögi nevet felvett Frida vált a legsikeresebbé. Rengeteg pletyka keringett róla, híres művészek és magasrangú politikusok szeretőjeként beszéltek róla, a bulvárlapok Puccinit és IV. Károlyt is csodálói sorában sejtették.

Nagyon fiatalon felfedezték, és szinte kezdettől fogva nagy szerepet bíztak rá. Miután elvégezte a Színművészeti Akadémiát, 1909-től a Magyar Színház, majd huzamosabb ideig – 1916 és 1933 – között a Vígszínház tagja volt. Drámai szerepekben tartották a legjobbnak és a lélekábrázolásban méltatták leginkább tehetségét. A magyar színpad első modern stílusú színésznőjeként tartották számon. Legendás alakításainak, emlékezetes színpadi jelenléteinek sora végeláthatatlan.

Kosztolányi Dezső – Stella Adorján a Film, Színház, Muzsika 1966-os számában írt cikke szerint – Csehov Ványa bácsijában nyújtott alakításáért a következőképpen jellemezte őt: „Lelket adott az élethez, a lírához lírát, egy mozdulatot vagy egy mosolyt, vagy egy fáradt taglejtést a betűhöz a maga gazdagságából.”

Ha a színpadon élte volna le az életét, akkor is gazdag életutat tudhatott volna magáénak. Egy hatalmas sajtóvállalat zsidó származású örököseként a XX. századi Magyarországon azonban esélye sem volt a nyugodt polgári mindennapokra. Magánélete olyan drámai szerepekbe sodorta, amelyhez foghatókat a legjobb tollú és legszárnyalóbb képzelőerővel megáldott rendezők sem írhattak volna neki. 

Még mielőtt a politikai élet torzulásai behatoltak volna mindennapjaiba és életveszélybe kergették volna, egy személyes tragédia is érte. Egy fiatal rajongója az őrületig üldözte szerelmével, megszállottsága odáig fajult, hogy rálőtt Gombaszögire, majd utána magával is végzett.

A golyó átszakította az arcát és megsebezte a nyelvét. Az ország egyik legkedveltebb hangja egy időre teljesen elnémult. Nem sokan bíztak benne, hogy valaha még színpadra állhat, talán ő maga sem. Hüttl Tivadar híres sebészprofesszor és László Ernő kozmetikus-bőrgyógyász azonban csodát műveltek: Gombaszögi Frida visszakapta az arcát és a hangját, a közönség pedig visszakapta szeretett színészét.

Életében nagy fordulatot hozott 1922-ben Miklós Andorral kötött házassága. Az Est-lapok (Az Est, Pesti Napló, Magyarország) és több kiadóvállalat tulajdonosa mellett biztos anyagi háttérre lelt, férje 1933-as halála után pedig hatalmas vagyont örökölt. Ekkor visszavonult a színpadtól, s az Athaeneum Kiadó elnök igazgatója lett.

Örökségétől – ahogyan azt Zalai Katalin: Gombaszögi Frida drámája, két felvonásban. Az Est-lapok konszern felszámolása és utóélete című, Múltunk 2016/3. számában megjelent tanulmányában részletesen megírta – először 1939-ben fosztotta meg a magyar állam, majd hosszas pereskedés után 1948-ban is.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2020. tél: Legendás anyósok
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Grafika a Vasárnapi Újságban Gombaszögi Fridáról, 1912-benVarsányi Irén mint Olga, Gombaszögi Frida mint Masa és Makay Margit mint Irina Anton Pavlovics Csehov A három nővér című színművében, 1922-ben (Labory/OSZK Színháztörténeti Tár gyűjteménye, KB VII. 136)Gombaszögi Frida Molnár Ferenc: A farkas című vígjátékában 1912-ben (Strelisky Sándor/OSZK Színháztörténeti Tár gyűjteménye, KA 3748/24)

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár