Így került Erdély 100 éve a románokhoz

„Ellen-nemzetgyűlés”

Az erdélyi magyarok december 22-re, Kolozsvárra hívták össze a Magyar és Székely Nemzeti Tanácsot, a gyulafehérvári ellensúlyozására. A több tízezer résztvevő között voltak bánáti svábok és elszórtan román szocialisták is, akik „nem akartak román imperialista elnyomás alá kerülni”. A magyar nemzetgyűlésen szintén fölmerült egy önálló erdélyi köztársaság terve, Jászi kantoni beosztása alapján. A gyűlés végül egy demokratikus Magyarország keretein belül határozta meg Erdély hovatartozását, minden nemzet számára egyenjogúságot és autonómiát adva.

A kolozsvári nemzetgyűlésnek volt egy hatalmas hátránya. Nem állt mögötte ugyanis olyan erő, ami foganatot szerezhetett volna a határozatnak. Erdélyt ekkor (a Kratochvil Károly parancsnoksága alatt gyülekező székely haderővel együtt) maximum 3-4000 hiányosan felszerelt katonaság védte, míg a Maros túlpartján 40 000 román katona várta a parancsot, hogy meginduljon az ország szíve felé. Nyilvánvalóvá vált ugyanis, hogy a román hadsereg a demarkációs vonal átlépésére készült: 15-én meg is indult a Szatmárnémeti-Arad vonal felé. A magyar kormány Vix kérésére, a vérontás elkerülése végett nem fejtett ki ellenállást. December 24-én Gherescu ezredes vezetésével a román hadsereg bevonult Kolozsvárra – pontosan 70 évvel azután, hogy 1848 Szentestéjén Bem tábornok elfoglalta a császáriak és románok által megszállt várost.

A Medgyesen összeülő szász nemzetgyűlés 1919. január 8-án, némi ingadozás után szintén kimondta a Romániával való egyesülést. A román hadseregnek ezután nem lehetett megálljt parancsolni: mint közismert, 1919. augusztus 4-én Budapestre is bevonultak, de egyes egységeik még Győrt/Hegyeshalmot is megszállták.

A mai határokat Trianonban véglegesítették. A Romániának juttatott 103 000 km²-es terület 5,2 milliós lakosságának 53,8%-a volt román, 31,6%-a magyar, míg 10,7%-a német (az 1910-es népszámlálás alapján). December 1. napja 1990 óta Románia hivatalos nemzeti ünnepe. A „Nagy Egyesülés Napját” Románia-szerte katonai felvonulások, hivatalos állami megemlékezések, tömegfelvonulások jellemzik. Az utóbbi időkben azonban az ünnepnap a „minden román egy államban” eszme jegyében telik, ahol a nemzetgyűlésre emlékezés másodlagossá válik és már a kisebbik román állam, Besszarábia (a mai Moldova) csatlakozását propagálják a gyulafehérvári és más felvonulók.

1. Az összeomlás
2. Elkéstünk az ajánlatokkal
3. „Ellen-nemzetgyűlés”
4. A jugoszlávok ál(la)ma

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

7. Életmód és mindennapok a Kádár-korszakban
II. Népesség, település, életmód

• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• Lelkiismereti és erkölcsi kérdésnek tekintette az amerikai elnök a Szent Korona visszaszolgáltatását
• Mit keresett Fidel Castro 1972-ben Budapesten?
• A Népliget és a Margitsziget is szóba került, mint az Úttörővasút lehetséges helyszíne
• Ilyen az, ha csináljuk a fesztivált – koncertfotók a ‘80-as évekből
• Ledobni a vörös nyakkendőt – ilyenek voltak a szocialista úttörőtáborok
• Kilincs a túloldalon
• Az én 89-em
• Benzininjekció, néma talpak és Mengele – ártatlan volt-e Tóth Ilona?