Idősek otthona egy keresztény város romjai között
Izraeli régészek egy különleges, 1600 éves épületre bukkantak az ókori Hipposz város romjai között. A Haifa Egyetem augusztus 18-án jelentette be a felfedezést, amelyet a TPS-IL hírügynökség hamarosan meg is erősített. A lelet nemcsak ritkasága miatt figyelemre méltó, hanem azért is, mert ez lehet a világon a legősibb, feltárt idősek otthona.
A lelet helyszíne: Hipposz
A gondozást nyújtó intézmény maradványait az ókori Hipposz város romjainál találták meg, a Galileai-tenger közelében. A bizánci korban Hipposz jelentős keresztény központként működött, így nem meglepő, hogy a városban vallási és közösségi intézmények is helyet kaptak.
A fontos leletet a város egyik lakónegyedében, mintegy 320 méterre a központi piactértől találták meg.
Az időseknek szánt épület
A régészek szerint az épületet a Kr. u. 4–5. században építhették az idősebb lakosok számára. Ezt bizonyítja, hogy a feltárás során a Haifa Egyetem Zinman Régészeti Intézetének kutatói egy különleges padlómozaikot találtak, amelyen a következő felirat olvasható koinéi görög nyelven: „Béke a vénekkel”. Dr. Michael Eisenberg, a kutatás vezetője szerint az írás egyértelműen alátámasztja, hogy a hely valamikor idősek otthonaként funkcionálhatott. „Élő bizonyíték arra, hogy az idősek gondozása nem modern találmány, hanem már 1600 évvel ezelőtt is része volt a társadalmi gondolkodásnak és intézményrendszernek.” – nyilatkozta.
A feltételezést erősíti, hogy írott források is említenek hasonló ókori intézményeket, eddig azonban tárgyi bizonyítékot még nem találtak a régészek ezek valódi létezésére – egészen mostanáig.
Mesélő szimbólumok
A mozaikon nemcsak szöveg, hanem szimbolikus ábrázolások is találhatók: többek között ciprusfák és gyümölcsök teszik napjainkban is díszesebbé a padlót. Ezek a tudatosan választott motívumok azonban nem csupán díszítő funkciójuk miatt lehettek fontosak: az ókorban a ciprusfa például az örök életet, a gyümölcsök pedig a bőséget és a túlvilági létet jelképezték.
Ez is érdekelhet
A szentföldi lelet jelentősége
A kutatócsoport, amely eredményeit a Journal of Papyrology and Epigraphy című szakfolyóiratban publikálta, hangsúlyozta: a felfedezés ritka bepillantást nyújt az ókori idősek hétköznapi életébe. „A lelet alapján ezek az intézmények közösségi és spirituális szerepet tölthettek be” – írták közleményükben.
A TPS-IL szerint ez lehet az egyik legkorábbi tárgyi bizonyíték a Szentföldön arra, hogy a keresztény közösségek intézményi keretek között is igyekeztek felelősséget vállalni az idősek gondozásáért.