2270 éves aranyérme Jeruzsálemből: II. Bereniké királynő nyomában

II. Bereniké férje egy érméjén (forrás: Wikipédia / Metropolitan Museum of Art / CC BY-SA 3.0)

Egy dinasztia rövid története

A Ptolemaiosz-dinasztia a hellenisztikus Egyiptom közismert és gazdag uralkodócsaládja volt. Eredetük egészen Nagy Sándorig nyúlik vissza: amikor a híres makedón uralkodó halála után rokonai és bizalmasai szétosztották maguk között a hatalmas Makedón Birodalmat, az uralkodó volt hadvezére (Ptolemaiosz Szoter) szerezte meg Egyiptom földjét. A tőle eredő dinasztia nagyjából Kr. e. 323-tól egészen Kr. u. 30-ig uralkodott a terület felett (ekkor Egyiptom római fennhatóság alá került).

Egyiptomon túl: a lelet jelentősége

Az érmét Rivka Langler régész találta meg Jeruzsálem keleti részén, miközben egy ásatási helyszínen dolgozott. „Épp a földet vizsgáltam át, amikor valami fényeset vettem észre. Először nem akartam hinni a szememnek” – mesélte. Robert Kool, az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) numizmatikai részlegének vezetője elmondta, hogy az elmúlt száz évben mindössze tizenhét ilyen érmét találtak, és ez az egyetlen, amelyet Egyiptomon kívül, szervezett ásatás keretein belül fedeztek fel.

Az IAA szerint az érme 2270 évvel ezelőtt készülhetett, és talán egy olyan gyűjtemény része volt, amelyet a harmadik szíriai háborúból (Kr. e. 246–241) hazatérő katonák kaphattak ajándékba.

A királynő arca és hatalma

Az érme egyik oldalán II. Bereniké portréja, a másik oldalán pedig egy búzakalász, két csillag és az ógörög „Basileisses” („a királynőé”) felirat látható.

Bereniké a Kr. e 246 és 221 között uralkodó III. Ptolemaiosz felesége volt. Kool szerint az asszony a házasság előtt Kirinyaka királynője lehetett (ez a terület ma Kelet-Líbia része). Miután hozzáment unokatestvéréhez, III. Ptolemaioszhoz, Kirinyaka a Ptolemaiosz Királyság részévé vált. Bereniké történelmi jelentőségét mutatja, hogy egy időben (miután férje megszállta Szíriát) Egyiptom régense is volt.

A Ptolemaiosz-dinasztia királynői egyébként időnként megjelentek az érméken. Hogy miért? Azért, mert sokszor jelentős politikai befolyással rendelkeztek. A mostani felfedezés azonban a legrégibb ilyen érme, amit eddig találtak; ez pedig igencsak megnöveli a lelet értékességét.

Jeruzsálem, a megújuló város

Bár nem tudni pontosan, hogyan került az érme Jeruzsálembe, a felfedezés bizonyítja, hogy a város – a közhidelemmel ellentétben – az Első Templom lerombolása után (Kr. e 586) viszonylag gyorsan felvette a kapcsolatot a kor meghatározó politikai, gazdasági és kulturális központjaival. „Sokáig úgy gondoltuk, hogy Jeruzsálem az ostrom után egy jelentéktelen, szegény város volt” – mondta Yiftah Shalev, az IAA régésze. „Most viszont úgy tűnik, hogy már a perzsa időszakban megindult a város újjáépítése, majd a Ptolemaioszok uralkodása alatt a település még jobban megerősödött.” Yuval Gardot, a Tel Aviv Egyetem régészprofesszora szerint a talált alexandriai aranyérme is ezt a feltevést erősíti: „Az itt talált érme is arról árulkodik, hogy Jeruzsálem aktív része volt a hellenisztikus világ vérkeringésének.” - nyilatkozta.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tél
Múlt-kor magazin 2015

• Száműzöttek: megjelent a Múlt-kor téli száma
• A Führer és a nők 
• A Bánk bán hölgyei
• Császár az óceán közepén
• A Sóhajok-szigete: Ellis Island
• Két epizód a Colt revolver korai történetéből
• A Horthy család korai emigrációs évei
• Kossuth Lajos távol az otthontól
• Így ünnepeltek a fronton