A Roopkund-tó rejtélye: titokzatos tömegsír a Himalája mélyén

Az indiai Himalája egyik eldugott csúcsán fekszik egy apró tó, amely évszázadok óta dermesztő titkot őriz: a Roopkund – közismert nevén a „Csontváz-tó” – partjainál több száz azonosítatlan csont hever. Az állóvíz egyszerre szemet gyönyörködtető és hátborzongató látványa jogosan veti fel valamennyiünkben a kérdést: hogyan kerülhetett ez a rengeteg emberi maradvány a világnak ebbe a távoli részébe?

A helyszín: Roopkund, egy tó a világ peremén

Roopkund 5029 méterrel a tengerszint felett fekszik, hófödte hegycsúcsok ölelésében, gyakorlatilag teljesen elzárva a külvilágtól. Az alig 40 méter átmérőjű tó a felfedezését követően mégis gyorsan világhírűvé vált a partjainál található emberi csontvázak miatt. A gyönyörű állóvíz nehéz megközelíthetősége, az állandó sziklaomlások veszélye és a turisták tolakodó jelenléte azonban sokáig megnehezítette a tudományos vizsgálatokat, így a rejtély évtizedeken át megoldatlan maradt.

Az első hipotézisek

A csontok kilétével kapcsolatban számos teória született már a kutatás kezdeti időszakában is. Felvetődött, hogy a csontvázak egy expedíció során legyőzött hadsereghez vagy egy viharban hajótörést szenvedett kereskedőcsoporthoz tartozhattak; ezek a teóriák azonban éppolyan spekulatívnak bizonyultak, mint az a feltevés, hogy az emberi maradványok egy évszázadokkal ezelőtti járvány áldozatai lehettek.

Egy negyedik felvetés a tó spirituális jelentőségéhez kapcsolódik: ezen a területen zajlik ugyanis az ún. Nanda Devi Raj Jat zarándoklat, amelyet tizenként évente rendeznek meg Nanda Devi istennő tiszteletére. A helyi folklór szerint egyszer egy király – udvartartásával együtt – részt vett ezen a zarándokúton, ám embereivel együtt olyan tiszteletlenül viselkedtek, hogy az istennő bosszúból halálos jégvihart zúdított rájuk.  Ezt a történetet generációról generációra továbbították a környék lakói egymás között, így napjainkban is talán ez az egyik legelterjedtebb magyarázat a Roopkund partjainál talált emberi csontvázak rejtélyére.

A csontok eredete

A régészeti módszerek fejlődése a Roopkund-tó titkának megfejtésében is nagy előrelépést hozott. Éadaoin Harney vezetésével egy nemzetközi kutatócsoport modern technológiák sorát vetette be harmincnyolc emberi csontváz vizsgálatára. Kutatásuk során többek között radiokarbonos kormeghatározást és DNS-elemzéseket is alkalmaztak.

Az eredmények igencsak meglepőek voltak. A kutatóknak három, genetikailag jól elkülöníthető csoportot sikerült azonosítaniuk: a leletek között huszonhárom dél-ázsiai (Roopkund_A), tizennégy földközi-tengeri (Roopkund_B) és egy délkelet-ázsiai (Roopkund_C) csontvázat sikerült identifikálniuk.

Két esemény, egy évezrednyi különbséggel

A radiokarbonos vizsgálatok megerősítették, hogy a csontvázak nem ugyanabból az időszakból származnak. A Roopkund_A csoport tagjai körülbelül Kr.u. 800 körül élhettek, míg a Roopkund_B és C csoportba tartozó egyedek nagyjából Kr. u. 1800 körül halhattak meg. Ez azt jelenti, hogy a tó legalább két (egymástól több évszázadra eső) tragikus esemény helyszíne volt. Ráadásul a dél-ázsiai leletek csoportján belül is kimutathatóak kisebb időbeli eltérések: ezek arra utalnak, hogy a Roopkund_A személyei sem egyszerre veszthették el az életüket.

A mediterrán rejtély

A legmeglepőbb felfedezés a mediterrán eredetű egyének jelenléte volt. Hogy kerülhettek ilyen messzire ezek a csontok hazájuktól? Az eddigi eredmények alapján valószínűleg a 19. század elején indulhatott útnak a csapat a Himalájába — de miért? Zarándokoltak? Vagy talán diplomáciai küldetést kellett teljesíteniük? Történelmi feljegyzések híján erre a kérdésre a választ talán sosem tudjuk már meg.

Tömegsír – végleges magyarázatok nélkül

A tudományos vizsgálatok tehát egyértelműen kimutatták, hogy a csontvázak nem egyetlen, hanem több (egymástól évszázadokra eső) eseményhez köthetők. A különböző népcsoportokhoz tartozó emberek halálának körülményei ugyanakkor máig tisztázatlanok; a tó továbbra is sikeresen őrzi titkait.