Hivatalosan férfi ruhák viseléséért ítélték máglyahalálra Jeanne d'Arcot

Kirakatper és ellenállás

A burgundiak továbbadták foglyukat az angoloknak, aki Rouenban állították egyházi bíróság elé. Reményeik szerint eretnekként beállítva egyszerre akarták kivégezni őt és növekvő népi kultuszát, amely veszélyt jelentett az idegen trónkövetelő legitimációjára.

Az érvényben lévő egyházi törvényekkel szemben – amelyek szerint a lányt a vádaknak megfelelően az egyházi hatóságok kezében, apácák őrizetében kellett volna tartani, a kamasz Jeanne-t egyszerű városi börtönbe vetették, ahol jó oka volt tartani férfi fogláraitól.

A per 1431 februárjában kezdődött. Kimenetele nem volt kérdéses, csupán az, hogy mennyi időbe telik majd ürügyet találni a lány kivégzésére.

Az angolok nem engedhették szabadon – ha valóban Isten mutatta Jeanne számára az irányt, akkor Károly formálhatott jogot a trónra, ez pedig megengedhetetlen volt VI. Henrik angol uralkodó számára, aki magát tekintette Franciaország jogos királyának.

A Jeanne-nal szemben felhozott vádak közt ott volt az eretnekség, a boszorkányság, és a férfi kelmék viselete. Mielőtt azonban hozzáfogtak volna a tárgyaláshoz, apácákkal vizsgáltatták meg a hívei által csak „La Pucelle”, vagyis „ A Szűz” néven ismert lányt.

Ha sikerül kijelenteniük, hogy hazudott szüzességéről, már előnyösebb helyzetben találhatták volna magukat – ez azonban nem így lett. Az apácák megerősítették Jeanne érintetlenségét.

Bírái meglepetésére Jeanne ékes szavakkal védte magát a vádakkal szemben. Az egyik elhíresült párbeszéd során azt kérdezték tőle, hiszi-e, hogy birtokában van Isten kegyelmének. Ez beugratós kérdés volt: ha nemmel válaszol, beismeri bűnösségét, ha igennel, azzal azt állítja, ismeri Isten akaratát, ami megint csak eretnekség lenne.

Jeanne azonban meglátta a csapdát, s úgy válaszolt: „ha nem vagyok, Isten helyezzen engem oda, ha pedig igen, Isten tartson meg benne.” Az inkvizítorokat váratlanul érte, hogy egy írástudatlan parasztlány átlátott a cselükön.

Amikor a férfi ruhában való öltözködés kérdéséhez értek, Jeanne bevallotta, hogy elkövette a bűnt – azonban azt állította, helyesen cselekedett: „Mióta bebörtönöztek, az angolok zaklattak, amikor női ruhában voltam. Azért tettem így, hogy megőrizzem becsületemet.”

Ezt követően – látva, hogy hatékony védekezésével akár még a helyi közönséget is maga mellé állíthatja – a bírák az addig nyilvános tárgyalást Jeanne cellájába helyezték át.

1. Egy harcos felemelkedése
2. Kirakatper és ellenállás
3. Bátorsággal a halálba
4. Örökség és legenda

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
• A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
• Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
• Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
• Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
• Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
• Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
• Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
• Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban