Híres személyek bizarr szokásai

A zeneszerző, aki folyton meditált

Bonnban született, zongoristaként már nyolcéves korától szerepelt, 1782-től pedig tanárát, Neefe-t helyettesítette az orgona mellett; 1792-ben ment és telepedett le Bécsben, ahol az arisztokrácia kedvence lett, később zongora- és hegedűversenyeket, kilenc szimfóniát, nyitányokat, kísérőzenéket, baletteket, dalokat, kórusműveket komponált; egyetlen operája a Fidelio, amely a korabeli szabadító opera típusa, s amelyhez négy különböző nyitányt írt.

Ludwig van Beethoven nem tudott megülni a fenekén: titkára, Anton Schindler elmondása szerint miközben dolgozott, folyamatosan járkált, kezére újra és újra egy korsó vizet öntött, mélyen hümmögött és mély meditációba "zuhant". Frissen pörkölt reggeli kávéjához gyakran saját kézzel válogatta ki az összesen hatvan babszemet, majd hosszú sétára indult, hogy kreatív energiákat gyűjtsön, fürdés közben pedig zenét szerzett.

1. A feltaláló, aki irtózott a kerek tárgyaktól
2. Az írónő, akinek íróasztala sem volt
3. A francia, aki napi 50 kávét ivott
4. A tudós, aki nem csak kutatta, meg is ette az állatokat
5. A politikus, aki a kádban vitatta meg az államügyeket
6. A zeneszerző, aki folyton meditált
7. Az író, aki napjában százszor fésülködött

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

15. Társadalmi kérdések a mai Magyarországon
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Máig nem tudni pontosan, hány roma áldozata lehetett a holokausztnak
• Tiszaeszlár: a világ leghíresebb zsidó vérvádja
• A cigányság és az 1851-es népszámlálás
• Bujkálástól a haláltáborok borzalmaiig
• Cigány-képek a folklórtól az etnopolitikáig: a romák és a rendszerváltás