Cáfolja az egyenlőtlenség történelmi elméletét Mohendzsodáró vizsgálata

Fotó: Wikipedia/Usman.pg - Own work, CC BY-SA 3.0

A brit kutatóintézet szakemberei, köztük Iqtedar Alam és Cameron Petrie társszerzők, a régészeti feltárások korábbi adatainak újraértékelésével vizsgálták meg az egykori városépítészeti struktúrát. A házak alapterületének és városon belüli eloszlásának kiterjedt elemzése alapján megállapították, hogy ahogy Mohendzsodáró növekedett és érettebb városi központtá vált, a legnagyobb és a legkisebb lakóépületek közötti méretbeli különbség fokozatosan szűkült.

A kutatás rávilágított, hogy a település későbbi korszakaira a vagyoni szakadék olyan alacsony szintre esett vissza, amely általában csak a legkorábbi, kisléptékű földműves falvakra volt jellemző, nem pedig a több tízezer lakost számláló metropoliszokra.

A mintegy négyezer évvel ezelőtti időszak más nagy civilizációiban - így a fáraók által uralt Egyiptomban, a mezopotámiai városállamokban vagy a minószi Krétán (például Knósszoszban) - a gazdasági fellendülés a hatalom és a vagyon szűk elit kezében történő koncentrálódásával járt. Ezzel szemben Mohendzsodáróban hiányoznak a monumentális uralkodói paloták, a kincsekkel teli sírok vagy az istenkirályokat ábrázoló szobrok.

A település az elitista reprezentáció helyett a közművek - elsősorban a fejlett, téglával bélelt csatornahálózat és a precízen megtervezett utcahálózat - fejlesztésére fókuszált, a magas életminőséget biztosító infrastruktúra pedig az egyszerű háztartások számára is széles körben hozzáférhető volt.

A decentralizált és viszonylag egyenlőségen alapuló társadalmi berendezkedést támasztják alá a kereskedelemben és az adminisztrációban használt jellegzetes Indus-völgyi pecsétek is. A kutatók hangsúlyozták, hogy ezeket az eszközöket döntően nem központi, hatalmi épületekben, hanem átlagos lakóházakban találták meg, ami a gazdasági irányítás és a javak feletti rendelkezés szélesebb körű megosztására utal. Ezt a kooperatív rendszert egy egységes, az egész régióban alkalmazott súly- és mértékrendszer is támogatta, amely biztosította a méltányos kereskedelmet.

A Yorki Egyetem kutatói szerint a leletanyag bizonyítja, hogy egy városi társadalom képes magas fokú termelékenységre és technológiai fejlettségre anélkül, hogy az erőforrásokat és a döntéshozatali hatalmat egy szűk uralkodó réteg sajátítaná ki.

Az új tudományos konszenzus alapján az Indus-völgyi modell rávilágít: a javak méltányos elosztása a közösségen belül nem gátolta a gazdasági fejlődést, hanem éppen ellenkezőleg, elengedhetetlen feltétele lehetett a civilizáció évszázadokon át tartó stabilitásának és prosperitásának.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

18. IV. Béla uralkodása és a tatárjárás
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Élete utolsó évtizedét a fiával való háborúskodással töltötte IV. Béla király
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Kétnapi járóföldre mindent holttestek borítottak a muhi csata után
• A legenda szerint Árpád-házi Szent Kinga imádsága mentette meg Lengyelországot a tatárdúlástól
• Mégsem az extrém időjárás kergethette ki a tatárokat a Kárpát-medencéből
• Batu kán és a szláv favágók