Darwin lánya titokban fontos szerepet játszott apja sikereiben

Henrietta Darwin – vagy ahogy a család hívta, Etty néni (Forrás: Cambridge University Library)

Az 1900-as évek elején Henrietta Darwin rendszeresen járta az angliai Gomshall környéki erdőket. Kosárral és bottal kereste a kellemetlen szagú, fallikus alakú szömörcsöggombákat, majd hazavitte és elégette őket. Unokahúga, Gwen Raverat visszaemlékezése szerint „Etty néni” azzal tréfálkozott, hogy így védi meg a szolgálólányok erkölcsét. A család szeretetteljes különcségként tekintett szokatlan hobbijára.

Henrietta azonban fontos szerepet játszott apja tudományos munkásságában is. Charles Darwin tíz gyermekének egyikeként olyan családban nőtt fel, ahol a tudományos kérdések és az új elméletek mindennapos beszédtémának számítottak. Huszonéves korától rendszeresen olvasta és szerkesztette apja kéziratait, különösen Az ember származása és a nemi kiválasztás című művet, amelyben Darwin evolúciós elméletét az emberre is alkalmazta.

Darwin leveleiből kiderül, milyen nagyra értékelte lánya munkáját. 1870-ben azt írta neki: „Valódi szolgálatot tettél nekem; de az ég szerelmére, milyen keményen dolgoztál, és mennyire alaposan sajátítottad el a kéziratomat.” A könyv megjelenése után pedig elismerte, hogy a kritikusok által dicsért világos és erőteljes stílusért jelentős részben Henriettának tartozik.

Különös gombavadászata szintén saját korának kulturális világába illeszkedett. A Phallus impudicus, vagyis a közönséges szömörcsög fallikus alakjához Európa számos vidékén szexuális, termékenységi és babonás képzetek kapcsolódtak. Egyes helyeken afrodiziákumnak tartották, máshol az ördöggel, betegségekkel vagy közelgő halállal hozták összefüggésbe. Raverat szerint Henrietta elsősorban szórakozásból űzte különös „sportját”, amelyen a család sokat nevetett.

Henrietta később Charles Darwin önéletrajzának szerkesztésében is közreműködött, valamint kötetbe rendezte édesanyja leveleit. Tudományos műveket terjesztett, fiatal nőkkel osztotta meg ismereteit, és egész életében kapcsolatban maradt a tudományos gondolkodással.

Henrietta Darwin története arra is emlékeztet, hogy a viktoriánus tudomány eredményei mögött gyakran olyan nők munkája állt, akiknek szerepe sokáig háttérben maradt. A Darwin családban a nők aktívan részt vettek a tudományos vitákban és a szövegek formálásában, még akkor is, ha munkájuk ritkán kapott önálló nyilvános elismerést.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

13. Rendi törekvések Magyarországon, a magyar rendek és a Habsburg udvar konfliktusai a 17–18. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• A legenda szerint a tokaji aszút is a szegény fiatalokat gyámolító Lorántffy Zsuzsanna találta fel
• A hadiadó-emelés kompenzálásaként hozhatta létre a Szent István-rendet Mária Terézia
• Rákóczi nem kért a békefeltételekből, beleegyezése nélkül tették le a kurucok a fegyvert
• Birtokaik és családjuk jövője is odavesztett a Wesselényi-összeesküvés halálra ítéltjeinek
• Világhírű tudóst is Magyarországra csábított Lorántffy Zsuzsanna
• A lakosság elkeseredettségére alapozta felkelését Bocskai István
• Vitáik miatt nyílt háborúba kezdett öccsével Rudolf király
• Bocskai István Habsburg-ellenes felkelése olyan sikeres lett, hogy hajdúi már Bécset fenyegették
• Valóban vadászbaleset áldozata lett Zrínyi Miklós?