Máig nincs nyoma Mussolini titkos dokumentumainak

A Mussolini család csoportképe a Garda-tónál, 1944 márciusában: a Duce jobb oldalán fia, Vittorio látható. Mögötte, balról az első, Eraldo Monzeglio, a korábbi labdarúgó. (Mussolini Családi Archívum, Edda Negri Mussolini jóvoltából)

A Vatikáni Apostoli Levéltárban (Archivio Apostolico Vaticano) őrzött, a közelmúltban feldolgozott iratanyag központjában egy 1946 januárjában zajlott diplomáciai üzenetváltás áll. A dokumentumok szerint 1946. január 13-án John Norton, az amerikai hadsereg századosa magánaudiencián vett részt XII. Piusz pápánál.

A találkozót követően Giovanni Battista Montini - a pápa akkori személyi titkára, a későbbi VI. Pál pápa - hivatalos levélben fordult Alessandro Macchi comói püspökhöz. A feljegyzés szerint a szövetségesek hírszerzése úgy értesült, hogy a comói Collegio Gallio egyházi intézményben tizenkét ládányi, Mussolinitől származó dokumentumot, köztük saját kezű kéziratokat őriznek.

Az amerikai katonai parancsnokság a közvetlen lefoglalás helyett egy kompromisszumos megoldást javasolt a Szentszéknek. A tervek szerint az iratokat hivatalosan a Vatikán vette volna birtokba, cserébe az amerikaiak lehetőséget kaptak volna a számukra releváns dokumentumok lefotózására. Montini a levélben diszkrét vizsgálatot kért a püspöktől, aki azonban négy héttel később határozottan tagadta, hogy az említett ládák a kollégium területén lennének. A válasz hitelességét a történészek ma is vitatják, tekintve, hogy a comói intézmény a háború utolsó napjaiban kulcsszerepet játszott a fasiszta vezetés kimenekítésében.

Amikor Benito Mussolini április 25-én elhagyta Milánót, másodszülött fia, Vittorio Mussolini a comói Collegio Gallio falai között talált menedéket. A fiút Eraldo Monzeglio, a diktátor bizalmasa, korábbi világbajnok labdarúgó kísérte az egyházi intézménybe. Vittorio Mussolini saját emlékiratai szerint apjával való utolsó találkozásakor biztosította a diktátort arról, hogy a naplói és a legfontosabb iratai „biztonságos helyen” vannak.

A 12 ládányi dokumentum sorsa a huszadik századi európai történelem egyik legnagyobb rejtélye. A feltételezések szerint az archívum Mussolini személyes naplóit, az Olasz Szociális Köztársaság (Salòi Köztársaság) államtitkait, valamint a Winston Churchill brit miniszterelnökkel folytatott kompromittáló levelezését is tartalmazhatta.

A most nyilvánosságra került vatikáni levelezés az első hivatalos levéltári bizonyíték arra, hogy az amerikai hírszerzés (az OSS, a CIA elődszervezete) egyházi csatornákon keresztül is aktívan kereste az eltűnt iratokat. Bár a dokumentumok fizikai holléte továbbra is ismeretlen, az új kutatás bizonyítja, hogy a szövetségesek meg voltak győződve arról: a fasiszta rezsim legérzékenyebb államtitkait az észak-olaszországi egyházi intézményrendszer rejtette el a háború lezárultakor.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

1. világháború

• Első világháborús lövészárkokat találtak VIII. Henrik egykori rezidenciájánál
• Első világháborús szellemflotta nyugszik a Mallows-öbölben
• Első világháborús magyar hadifoglyok sírköveit állítják ki Kazahsztánban
• Raszputyin valós és vélt szerepét elemzi Antony Beevor új könyve
• Történészek Trianonról és a nemzeti traumák 21. századi értelmezéséről
• Első világháborús Frommer Stop pisztoly került elő Kecskeméten