Herzl Tivadar a modern cionizmus megalapítója

Az első arab–izraeli háború több ezer halálos áldozatot követelt, de Izraelnek sikerült megőriznie szuverenitását

Herzl Tivadar Budapesten, középosztályhoz tartozó neológ zsidó családban látta meg a napvilágot 1860. május 2-án.  A szülők rendkívül elkötelezettek voltak a zsidó gyökerek ápolása iránt. Herzl Jakab a korszakban sikeres üzletemberként volt ismert, így mindent biztosítani tudott gyermekeinek, hogy ők jólétben nőjenek fel és kiemelkedő oktatásban részesüljenek. Habár a korszakban Pest-Buda ugrásszerűen fejlődött az ifjú Tivadar mégis Bécset választotta jogi tanulmányai helyszínéül. A diploma megszerzése után figyelme azonban egyre-inkább az újságírás felé terelődött.

Idealista álmodozó vagy pragmatikus politikai gondolkodó?

Tivadarra nagy hatással volt a Dreyfus-ügy kirakatpere, melyben a zsidó származású francia katonatisztet vádoltak kémkedéssel és hazaárulással teljesen alaptalanul. Egyetlen bűne volt csupán: származása. Tivadar ebben az időszakban újságíróként dolgozott Ausztriában a híres és befolyásos Neue Freie Presse című lapnál és nyomon követte az eseményeket. Megdöbbentette, hogy annak ellenére, hogy Dreyfus magas rangot viselő katonatiszt volt, aki szinte teljesen asszimilálódott, tehát teljesen beolvadt az őt kezdetben befogadó francia nemzetbe, mégsem menekülhetett az antiszemitizmus elől.

A modern cionista mozgalom atyja, Herzl Tivadar

Ekkor döbbent rá, hogy az asszimiláció nem megoldás és a zsidóknak vissza kell térniük eredeti szülőhazájukba. Ezt az eszmét cionizmusnak nevezte el. Szentül hitte, ha zsidó honfitársai is  modern államba tömörülnének, azzal megszűnne az antiszemitizmus és az évszázadok óta tartó üldöztetés, pogromok.

Úttörő nézeteit az 1896-ban kiadott A Zsidó Állam nevű művében fogalmazta meg.

Herzl álláspontját azonban ellenségesen fogadták, nemcsak az európai uralkodók és értelmiségiek, de a zsidó vezetők többsége is. Azzal vádolták, hogy messianisztikus fantáziákat kerget és őrült téveszmékben hisz.

Mások viszont nemcsak felnéztek rá, hanem egyszerűen csodálták. Beutazta egész Európát, hogy támogatókat szerezzen ügyének, nemcsak a zsidó közösségeken belül, hanem a politikai befolyással rendelkezők körében is. Találkozót szervezett a német császárral II. Vilmossal, aki a korszakban jelentős hatalommal bírt, de minden próbálkozása ellenére mégsem biztosított támogatást a zsidó állam létrehozásához. Hasonló eredménnyel járt el a Pápa és a szultán udvarában egyaránt.

A mindig segítőkész britek

Tivadar életében nem valósult meg álma, a zsidó állam megteremtése, a cionista mozgalom viszont sikeresen bontogatta szárnyait. 1897-ben megalakult az első cionista kongresszus Svájc Bázel nevű városában, ami nem meglepő módon őt választotta elnökének. Így létrejött egy olyan fórum, ahol a világ minden sarkából érkező zsidók képviseltették magukat és kifejthették véleményüket államuk megalakításával kapcsolatban.

Izrael első miniszterelnöke Herzl Tivadar portréja alatt jelentette be a független állam megalakulását

A modern zsidó állam születését viszont nem élhette meg, mert 1904-ben, mindössze 44 éves korában elhunyt.

Az I. világháború után viszont teljesen megváltozott a politikai széljárás, hiszen Nagy-Britannia a központi hatalmak, így az Oszmán Birodalom meggyengítésérre törekedett. A Balfour-nyilatkozat keretében támogatásukat fejezték ki a cionistáknak a zsidó ,,nemzeti otthon” megteremtésére. Azonban az államhoz váláshoz még hosszú út vezetett.

Izraelt végül a II. világháború borzalmai után, ENSZ nyilatkozat keretében 1948-ban alapították meg hivatalosan. Az állam a békét azonban nem élvezhette sokáig, hiszen rögtön a Ben-Gúrion általi kikiáltás után a környező arab államok hadüzenetével megkezdődött az első arab–izraeli háború, melyet több számos fegyveres konfliktus követett. Az ifjú állam azonban sikeresen állta ki ezeket a próbákat.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Múlt-kor történelmi magazin

• Forró magyar őszök – megjelent a Múlt-kor őszi száma
• Trianon előtt - határon túl: megjelent a Múlt-kor tavaszi száma
• A szabadság kapujában – megjelent a Múlt-kor őszi száma
• Holokauszt 1944-ben: megjelent a Múlt-kor tavaszi száma
• Páratlan párok: megjelent a Múlt-kor téli száma
• Horthy Miklós ingadozó trónkérdései
• Rákosi 1956 utáni ismeretlen levelei
• A Hunyadi-dinasztia tündöklése és bukása
• Kulisszatitkok az Egri csillagok forgatásáról