Hat mítosz III. Richárdról

Miután 2012-ben bejárta a hír a világot, hogy megtalálták az utolsó, csatában elhunyt angol király, III. Richárd maradványait egy leicesteri parkoló alatt, sorra jelentek meg a beszámolók és az egyéb érdekességek az 1485-ös bosworth-i ütközetben elesett uralkodóról. Köztük nem egy tévhit, és ezekből a History Extra hat mítoszt gyűjtött össze. Valóban gyilkos és trónbitorló volt III. Richárd? Miért akarta volna a fattyúnak kikiálltott unokahúgát feleségül venni? Fehér vagy szürke lovon ment a bosworth-i csatába? Hol töltötte élete utolsó éjszakáját?

A gyilkos

Shakespeare híres drámájában, a III. Richárdban a címszereplő a történet szerint élete utolsó éjszakáján nem tud elaludni, ugyanis azoknak a szelleme kísérti őt, akiket meggyilkolt. Többek között Edvárd herceg (VI. Henrik feltételezett fia), maga VI. Henrik, Clarence grófja, Rivers gróf, Lord Richard Grey és Sir Thomas Vaughan, Lord Hastings, a „hercegnő a Towerben”, Buckingham hercege, valamint Anne Neville királyné jelenik meg az uralkodó előtt, akit halála után még évszázadokkal is a királydráma alapján ítéltek meg.

Clarence, Rivers, Grey, Vaughan és Buckingham lordokat azonban nem meggyilkolták, hanem jogi úton elítélték és kivégezték őket. Clarence grófját még IV. Edvárd valószínűleg Woodville Erzsébet királyné sugallatára küldte a bitófára, Rivers, Grey és Vaughan grófokat pedig Northumberland earlje tette el láb alól. Lord Hastings-t és Buckingham hercegét ugyanakkor valóban III. Richárd király végeztette ki, mert összeesküdtek ellene. A Richárdot legyőző és hatalomra kerülő VII. Henrik azonban ugyanezt a véres technikát alkalmazta uralma megszilárdítása érdekében.

Arra nincsen bizonyíték, hogy Edvárd herceget, VI. Henriket, a „hercegnőt a Towerből”, valamint Anne Neville királynét bárki is meggyilkolta volna. Edvárd a tewkesbury-i csatában lelte végzetét, Anne Neville pedig valószínűleg természetes halállal távozott az élők sorából. Ha III. Richárd valóban egy, az érdekeiért bármikor ölni képes, kegyetlen gyilkos lett volna, akkor a Stanley-házaspárt, illetve John Mortont is eltette volna láb alól. Morton ugyanis összeesküdött Hastingsszel, ám ő csak börtönbe került, Lady Stanley pedig bár részt vett a Buckingham-felkelésben, s férjének hűsége is igencsak megkérdőjelezhető, több mint két évtizeddel túlélték Richárdot.

A trónbitorló

A bitorolni szó jelentése szerint a bitorló jogtalanul magának tulajdonít, önhatalmúlag, erőszakosan vagy más, nem törvényes úton kisajátítja a hatalmat vagy más egyéb jogokat. Érdekes, hogy még a brit monarchia hivatalos honlapján is az áll III. Richárd neve mellett, hogy jogtalanul bitorolta a fiatal V. Edvárd trónját. Nem elhanyagolható tény, hogy a honlap VII. Henriket vagy IV. Edvárdot azonban nem nevezi trónbitorlónak (usuper), pedig mindketten erővel szerezték meg a hatalmat.

IV. Edvárd angol király

Richárd azért sem nevezhető trónbitorlónak, mivel nem magához ragadta a hatalmat, hanem felajánlották neki a koronát, miután a Szent Pál katedrálisban az elhunyt IV. Edvárdot bigámiával vádolták meg, ami azt jelentette, hogy a fiai törvénytelenül jöttek a világra. Még ha az ítélet nem is állta meg a helyét, felhatalmazott jogi intézmények hívták meg Richárdot a trónra, így törvényesen foglalta el azt, bár ezt kétségkívül sokan vitatják. Mivel a történelmet a győztesek írják (jelen esetben VII. Henrik), a bitorló jelző könnyen ráragadt III. Richárdra.

Az unokahúgát akarta feleségül venni

Bizonyos megsemmisült levelekre hivatkozva többen is azt állítják, hogy III. Richárd 1485-ben azt tervezte, unokahúgát, Yorki Erzsébetet (IV. Edvárd és Woodville Erzsébet legidősebb lányát) akarta az oltár elé vinni. Nem kétséges, hogy ezek a pletykák nagy hatást gyakoroltak az 1485-ös eseményekre, és a király aggódott is miattuk, hiszen a trónra való meghívása azon alapult, hogy Edvárd gyermekei fattyak voltak. Így szinte kizárt, hogy akkora baklövést követett volna el Richárd, hogy a törvénytelenné nyilvánított ellenségének leányával akarja összekötni életét. Abban az évben az uralkodó valóban meg akart nősülni, azonban kiszemeltje nem Erzsébet (aki később VII. Henrik felesége lett), hanem Johanna portugáliai hercegnő volt.

IV. Edvárd és Woodville Erzsébet legidősebb lánya, yorki Erzsébet

Egy kocsmában aludt halála előtt

III. Richárd az 1485. augusztusi bosworth-i csata előtt egy éjszakát töltött Leicesterben. Körülbelül egy évszázaddal később kezdett elterjedni az a mítosz, amely szerint a király a Boar Innben, vagyis a Vaddisznó Fogadóban hunyta le utoljára szemét a halála előtt. Ezt a történetet még ma is sokan igaznak gondolják.

A Kék Vaddisznó Fogadó Leicesterben 1850 körül

Azonban nincs arra bizonyíték, hogy ilyen nevű kocsma létezett volna 1485-ben, annyit tudunk, hogy Richárd korábbi leicesteri tartózkodásai alkalmával egy kastélyban szállt meg. A legkorábbi írásos forrás, amely a legendáról beszámol, John Speede térképésztől származik, aki a 16. század elején vetette papírra a történetet.

Fehér lovon ment csatába

„Holnap nyergeltesd fel a fehér Surreyt” - adta Shakespeare drámájában e szavakat III. Richárd szájába a csata előtti estén, s ez alapján terjedt el a mítosz, hogy az angol király fehér lovon ment a bosworth-i ütközetbe. Az angol drámaíró előtt senki sem írt arról, hogy az uralkodó milyen színű lovon ment utolsó csatájába, ugyanakkor egy 16. századi krónikaíró, Edward Hall feljegyezte, hogy Leicesterbe menet egy fehér lovon lovagolt Richárd. Nincs bizonyíték tehát a harci mén színére, azt azonban tudjuk, hogy a király istállóiban főként fehér sörényű, szürkés színű lovak sorakoztak.

A király utolsó miséje

Az 1920-as években terjedt el az a szóbeszéd, hogy III. Richárd 1485. augusztus 22-ének reggelén táborából kilovagolt a Bosworth melletti Sutton Cheney ma is álló templomához, és részt vett élete utolsó miséjén. Ezt azonban semmilyen forrás sem támasztja alá. Egy másik történet szerint a templom nem a király utolsó miséjének helyszíne, hanem első temetkezési helye, utolsó miséjére pedig a csata előestéjén a Szent Jakab templomban került sor. Valószínűleg egyik történet sem igaz, az uralkodó utolsó miséjét nem templomban hallgatta végig, hanem a katonai sátrában az őt kísérő papok mutatták be.

A leicestershire-i falu ma is álló temploma