Tudod, hogy mi köze van a zacinak a nagynénihez?

1920. október 8-án – miután egy nappal korábban Horthy Miklós, a frissen megválasztott kormányzó megtekintette az árverésre bocsátandó tárgyakat – a Zálogház szervezetén belül működő, a trianoni határok túloldaláról áttelepülők megsegítésére létrehozott Állami Árverési Csarnokban megtartották az első, október 16-ig tartó művészeti aukciót, amely hatalmas sikerrel zárult: a meghirdetett 1218 tárgyat mintegy 4 millió koronáért értékesítették.

1924-ben az állami zálogházak hivatalosan a Postatakarékpénztárba olvadtak be, illetve ezzel párhuzamosan adminisztratív eszközökkel a magánzálogházak számát (és így a piaci versenyt) is korlátozták, ezzel is támogatva a fontos állami szereplő sikeres túlélési stratégiáját.

Az egyesülés szükségességét a későbbi évtizedek sikerei bizonyították, és az is egyértelművé vált, hogy a banki szervezet égisze alatt tovább működő zálogház még sokoldalúbban tudta érvényesíteni az 1773-as alapításakor megfogalmazott célkitűzéseit. Érdekesség, hogy ebből az időszakból származik az előbb a pesti népnyelvben meghonosodó, majd országosan is elterjedő „zaci” szó a zálogházakra.

A zálogház szlengelnevezésének etimológiájára többféle magyarázat is született. Az egyik ilyen szerint a zaci szó valószínűleg a német die Tante (nagynéni) szó rövidítéséből alakult ki, ezzel is kifejezve az intézmény alapvető célját, vagyis, hogy a zálogház mintegy jóságos nagynéniként segít az átmeneti pénzhiány leküzdésében.

A Zálogház ezt követően évente több alkalommal is rendezett művészeti aukciókat, amelyeken a klasszikus értelemben vett műtárgyak mellett többek között fegyverekre, régi iratokra és hírességek autogramjaira is lehetett licitálni.

Az 1921. februári aukción már értékes Mozart-kéziratokat is kínáltak eladásra, az 1920-as években pedig többek között Barabás Miklós, Benczúr Gyula, Mednyánszky László, Ferenczy Károly és Rippl-Rónai József festményei is felbukkantak az árveréseken.

Az első művészeti aukciók sikerét látva nem meglepő, hogy műkereskedelmi tevékenysége máig meghatározza a napjainkban BÁV néven működő és idén nyáron a 250. születésnapját ünneplő intézmény arculatát.

A második világháború ismét súlyos csapást jelentett a zálogüzlet működésére. Csak a Központi Zálogházból 200 ezer zálogtárgyat raboltak el a különböző hadseregek katonái, de más zálogházakat is érzékeny veszteségek értek.

Ám a front elvonulása, a háború lezárása és a párizsi békeszerződés aláírása után nemcsak az ország, hanem a később BÁV-ra keresztelt Zálogház is bizakodva fordult a jövő kihívásai felé. 

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

hadtörténet

• Második világháborús rohamlöveget találtak egy németországi katonai bázison
• Felszínre hozták az amerikai függetlenségi háború elsüllyesztett ágyúit
• Azonosították az 1943-as bari légitámadás utolsó hajóroncsát
• Egyedüli nőként tudósított a normandiai partraszállásról Hemingway felesége
• Napóleon-kori erődítményt tártak fel Szászországban
• 50 éve buktak le a harckocsi-terveket ellopó Stasi-ügynökök az NSZK-ban
• Műemléki védettséget kapott Nagy Sándor első győztes csatájának helyszíne
• Középkori eredetű a rómainak hitt spanyolországi sisaklelet
• Második világháborús magyar katonákat exhumáltak Tiszadorogmán