Hitler elfeledett szövetségesei

Göring a zsidó szervezetekkel fizettette meg a Kristályéjszakán keletkezett károkat

2017. november 9. 11:48 MTI

79 éve, 1938. november 9-én kezdődött meg Németországban a zsidók nyílt üldözése, a nemzetiszocialista vezénylettel szervezett pogrom a Kristályéjszaka elnevezést a betört kirakatokból szertehulló üvegszilánkokról kapta.

Kristályéjszaka

Hitler az 1925-26-ban megjelent Mein Kampf című könyvében fogalmazta meg a nemzetiszocializmus fajelméletét és élettér-politikája alapelveit. Fő ellenségének a zsidóságot és a marxizmust tekintette, amely mögött nemcsak a Szovjetuniót, hanem a zsidókat is látni vélte. A 67 milliós Németországban 1933-ban mintegy félmillió zsidó élt, jelentős részük asszimilálódott, német nyelven beszélt és hazafias érzelmektől fűtve harcolt az első világháborúban.

A nemzetiszocialisták már néhány héttel hatalomra jutásuk után, 1933. április 1-én bojkottot szerveztek a zsidó üzletek ellen, ezt követte a zsidók arányának korlátozása a felsőoktatásban, a zsidó tisztviselők nyugdíjazása. Az antiszemita intézkedéseket 1935-ben a nürnbergi törvények szentesítették, amelyek a zsidó fogalmát is meghatározták. A „német vér és becsület védelméről” alkotott jogszabály megtiltotta a házasságot és a nemi kapcsolatot zsidók és nem zsidók között, de egyéb megalázó rendelkezéseket is tartalmazott, a birodalmi állampolgárságról szóló törvény szerint a politikai jogok birtokosa, Reichsbürger (birodalmi polgár) csak német lehetett, mindenki más, így a zsidók is az alacsonyabb Staatsangehöriger (állampolgár) kategóriába tartoztak.

A zsidók üldözése egyre erőszakosabb formákat öltött. 1938-ban rendeletáradattal iktatták ki őket a közéletből, s az év végén egy párizsi incidens már az erőszakos fellépésre is lehetőséget biztosított. Amikor egy 17 éves, szülei Németországból való kitoloncolása ellen tiltakozó zsidó fiú megölte a párizsi német követség titkárát, Hitler és a náci propagandagépezetet irányító Goebbels parancsot adott a spontán tiltakozásnak álcázott megtorlásra.

A nemzetiszocialisták által feldühített, őrjöngő tömeg az 1938. november 9-ről 10-re virradó éjszaka legalább száz zsidót lincselt meg. Mintegy harmincezer gazdag zsidót elhurcoltak, a koncentrációs táborból csak azzal a feltétellel szabadultak, hogy vagyonukat hátrahagyva kivándorolnak. Az éjszakai támadások során felgyújtottak több száz zsinagógát, nyolcezer zsidó üzletet, ezek kirakatát betörték, zsidók lakásait fosztották ki és rongálták meg. „Mindaz, ami leírható, kevés annak tükrözésére, ami valójában történt” - egy szemtanú ezzel az egyetlen kétségbeesett mondattal összegezte a történteket. A porosz belügyminiszteri tisztséget is betöltő Göring a pogrom után a károk helyreállítását is a zsidó érdekvédelmi szervezetekkel fizettette meg, a feldúlt üzletekért járó biztosítási összegeket a náci állam elkobozta.

A Kristályéjszaka már előrevetítette a náci vérontást, a több mint hatmillió európai zsidó halálához vezető zsidóüldözés kezdetét jelentette. Angela Merkel német kancellár a náci pogrom 75. évfordulóján közzétett videoüzenetében a Kristályéjszakát a német történelem legsötétebb fejezetének nevezte, és arra szólította fel honfitársait, hogy semmilyen formában se tűrjék el az antiszemitizmust. A United for Intercultural Action elnevezésű diszkriminációellenes európai hálózat kezdeményezésére 1995 óta rendezik meg november 9-én a fasizmus és antiszemitizmus elleni küzdelem nemzetközi napját.

Magazin

Címkék
Galériák
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!