Genetikai változásokat okozott a burgonya az Andok őslakosainál

Abigail Bigham, a UCLA kutatója és Omer Gokcumen, a Buffalói Egyetem munkatársa vezetésével egy nemzetközi kutatócsoport a kecsua nyelvű andoki őslakosoktól származó DNS-mintákat hasonlított össze nyolcvanhárom másik emberi populáció genomiális adataival. Az eredmények rámutattak, hogy az andoki őslakosok DNS-ében átlagosan két-négy másolattal több található az AMY1 génből, amely a szénhidrátok, köztük a keményítő hatékony emésztéséért felelős.

Bár a modern ember ősei már mintegy 45 ezer évvel ezelőtt – jóval az amerikai kontinens benépesítése előtt – is több AMY1-másolattal rendelkeztek, a dél-amerikai magashegyi környezetben a természetes kiválasztódás azokat az egyedeket részesítette előnyben, akiknél ez a génszám még magasabb volt. A kutatók modellszámításai szerint tízezer évvel ezelőtt egy tíz AMY1-másolattal rendelkező andoki lakos generációnként több mint 1,2 százalékos túlélési és reprodukciós előnnyel bírt a kevesebb kópiával rendelkező társaihoz képest.

A felfedezés jól szemlélteti a természetes szelekció hosszú távú, adaptív folyamatait. A szakemberek hangsúlyozzák: az Andok őslakosai nem utólag „szereztek” újabb génmásolatokat a burgonyafogyasztás hatására, hanem a kevesebb AMY1-génnel rendelkező egyedek az évezredek során lassan kiszorultak a populációból, míg a magasabb másolatszámmal rendelkezők sikeresebben szaporodtak. Az andoki régió eddig is a szélsőséges környezeti tényezőkhöz – például az oxigénhiányos állapothoz, a hipoxiához – való emberi alkalmazkodás klasszikus kutatási terepe volt, az új eredmények azonban bizonyítják, hogy a specifikus étrend éppolyan erős szelekciós nyomást jelentett, mint a nagy tengerszint feletti magasság.

A magas keményítőtartalmú burgonya háziasítása és termesztése a régészeti leletek alapján 6-10 ezer évvel ezelőtt kezdődött meg az Andok régiójában. A növény a prekolumbiánus civilizációk, köztük a később kialakuló Inka Birodalom egyik legfontosabb energiaforrásává vált. A zord, magashegyi éghajlaton az őslakosok speciális tartósítási eljárásokat is kidolgoztak: a fagyos éjszakákat és az erős nappali napsugárzást kihasználva fagyasztva szárították a gumókat, így hozva létre a kecsua nyelven „chuñónak” nevezett, hosszú ideig elálló alapanyagot.

A burgonya évezredeken átívelő, központi szerepe a helyi társadalmak mindennapjaiban olyan mértékű étrendi és gazdasági függőséget eredményezett, amely végül a populáció genetikai kódjának átírásához és egy rendkívül hatékony biológiai emésztési mechanizmus kialakulásához vezetett.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

17. A náci Németország jellemzői
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Ciánkapszula és pisztoly vetett véget Hitler és Eva Braun másfél napos házasságának
• Már 1918-ban lépéseket tett az egyesülés felé Németország és Ausztria
• 12 ezer, Argentínában élt náci nevét tartalmazó listára bukkantak
• Tökéletes ürügy volt a szabadságjogok megszüntetésére a Reichstag felgyújtása
• A háború utolsó napjaiban megpróbálta átvenni Hitlertől a hatalmat Hermann Göring
• Máig nem tudni pontosan, hány roma áldozata lehetett a holokausztnak
• Miért foglalkoztatták az ikrek az embereken kísérletező náci tudósokat?
• Két falu teljes kiirtásával bosszulták meg Reinhard Heydrich halálát a nácik
• Elhunyt a sobibóri haláltábor utolsó túlélőinek egyike