2020. nyár: A magyar film 30 felejthetetlen pillanata
ITT támogathatsz bennünket

Tökéletes ürügy volt a szabadságjogok megszüntetésére a Reichstag felgyújtása

2020. február 27. 10:21 Múlt-kor

87 éve, 1933. február 27-én gyújtották fel a Reichstagot. A német nemzetiszocialisták 1933 januári hatalomrajutását követően a március 5-i választás előtt ki akarták iktatni a kommunista ellenzéket, és erre felhasználták a Reichstag égésének ürügyét, amit óriási propagandával kommunista merényletnek minősítettek. Letartóztatták a német kommunista párt több tagját, majd Georgi Dimitrovot és a bolgár kommunista párt Berlinben tartózkodó másik két tagját is. A szeptember 21-december 23. között zajló lipcsei perben Dimitrovot - bizonyítékok hiányában - felmentették. A bűncselekményben részes holland Marinus van der Lubbét - aki bevallotta a gyújtogatást - halálra ítélték és 1934. január 10-én kivégezték.

Reichstag
Kép forrása: Wikimedia Commons

A február 27-i gyújtogatást a Joseph Goebbels vezette propagandagépezet kommunista merényletnek minősítette, a helyszínre siető Hitler pedig kijelentette: „Most nincs kegyelem, aki az utunkba áll, azt leütjük. A német nép nem lenne megértéssel a lágyság iránt. Ahol megjelennek, minden kommunista funkcionáriust lelövünk. A kommunista képviselőket még az éjjel fel kell akasztani. Mindent lefoglalni, ami a kommunistákkal kapcsolatban áll. A szociáldemokraták iránt sincs kímélet.”

Másnap, február 28-án szükségrendelettel érvénytelenítették az alkotmány hét, szabadságjogokat védő cikkelyét, felszámolták a tartományi önkormányzatokat, órák alatt 1200 embert fogtak le, s napokon belül létrehozták az első koncentrációs tábort.

A helyszínen csak a holland Marinus van der Lubbét, egy anarchista szervezet tagját fogták el, félmeztelenül és kormosan. Letartóztatták a német kommunista párt több tagját, majd Georgi Dimitrovot, Blagoj Popovot és Vaszil Tanevet, a bolgár kommunisták Berlinben tartózkodó vezetőit is.

Mindhármuknak biztos alibijük volt - Dimitrov például vasúton ült a gyújtogatás idején. Ernst Torgler német kommunista vezető feladta magát, mikor megtudta, hogy megvádolták.

A 24 éves, holland származású Lubbét egy kirakatperben árulásban és szándékos gyújtogatásban találta bűnösnek a Reichsgericht, a német birodalmi bíróság.

A kommunista mozgalmárt 1934-ben felakasztották. Testvére, Jan Lubbe évtizedekig harcolt az ítélet megsemmisítéséért. 1967-ben a halálos ítéletet nyolc évi börtönre módosította egy nyugat-berlini bíróság. A döntés ellen Jan és az ügyészség is fellebbezett, de a keresetet elutasították.

Az eljárás később újra kezdődött és 1980-ban felmentették a férfit, de három évvel később a Szövetségi Törvényszék szabálytalannak minősítette a perújrafelvételt és megsemmisítette az ítéletet.

2008-ban a főügyészség semmisnek mondta az eredeti ítéletet egy 1998-as törvényre hivatkozva, amely a nemzetiszocializmus idején hozott igazságtalan ítéletek hatályvesztéséről rendelkezik.

A Reichstag égése fordulópont volt a náci diktatúra kialakulásában, a tűzvészt kihasználva Hitler elérte, hogy a parlamenti kontroll nélkül kormányozhasson.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2020. nyár: A magyar film 30 felejthetetlen pillanata
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár