Tökéletes ürügy volt a szabadságjogok megszüntetésére a Reichstag felgyújtása

A február 27-i gyújtogatást a Joseph Goebbels vezette propagandagépezet kommunista merényletnek minősítette, a helyszínre siető Hitler pedig kijelentette: „Most nincs kegyelem, aki az utunkba áll, azt leütjük. A német nép nem lenne megértéssel a lágyság iránt. Ahol megjelennek, minden kommunista funkcionáriust lelövünk. A kommunista képviselőket még az éjjel fel kell akasztani. Mindent lefoglalni, ami a kommunistákkal kapcsolatban áll. A szociáldemokraták iránt sincs kímélet.”

Másnap, február 28-án szükségrendelettel érvénytelenítették az alkotmány hét, szabadságjogokat védő cikkelyét, felszámolták a tartományi önkormányzatokat, órák alatt 1200 embert fogtak le, s napokon belül létrehozták az első koncentrációs tábort.

A helyszínen csak a holland Marinus van der Lubbét, egy anarchista szervezet tagját fogták el, félmeztelenül és kormosan. Letartóztatták a német kommunista párt több tagját, majd Georgi Dimitrovot, Blagoj Popovot és Vaszil Tanevet, a bolgár kommunisták Berlinben tartózkodó vezetőit is.

Mindhármuknak biztos alibijük volt - Dimitrov például vasúton ült a gyújtogatás idején. Ernst Torgler német kommunista vezető feladta magát, mikor megtudta, hogy megvádolták.

A 24 éves, holland származású Lubbét egy kirakatperben árulásban és szándékos gyújtogatásban találta bűnösnek a Reichsgericht, a német birodalmi bíróság.

A kommunista mozgalmárt 1934-ben felakasztották. Testvére, Jan Lubbe évtizedekig harcolt az ítélet megsemmisítéséért. 1967-ben a halálos ítéletet nyolc évi börtönre módosította egy nyugat-berlini bíróság. A döntés ellen Jan és az ügyészség is fellebbezett, de a keresetet elutasították.

Az eljárás később újra kezdődött és 1980-ban felmentették a férfit, de három évvel később a Szövetségi Törvényszék szabálytalannak minősítette a perújrafelvételt és megsemmisítette az ítéletet.

2008-ban a főügyészség semmisnek mondta az eredeti ítéletet egy 1998-as törvényre hivatkozva, amely a nemzetiszocializmus idején hozott igazságtalan ítéletek hatályvesztéséről rendelkezik.

A Reichstag égése fordulópont volt a náci diktatúra kialakulásában, a tűzvészt kihasználva Hitler elérte, hogy a parlamenti kontroll nélkül kormányozhasson.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

1956

• A melbourne-i medence véres vizében folytatódott a harc a Szovjetunió ellen
• Újabb fegyveres felkelést vizionált a pártsajtó az '56-os nőtüntetés nyomán
• A megtorlásra szabott új törvényekkel bosszulta meg 1956-ot a Kádár-diktatúra
• A szovjet forgószél, amely elsöpörte a magyar szabadságot
• Nagy-Britanniát és Franciaországot is azzal szembesítette a szuezi válság, hogy nem birodalmak többé
• Az 56-os forradalom egy angol szemével – könyvbemutató a Nemzeti Múzeumban
• Eufória, rémhírek és romok: feljegyzések 1956 októberéből
• Soha nem bocsátott meg Nagy Imrének Maléter Pál özvegye
• Így foglalták vissza maguknak az utcákat október 23-a forradalmárai