Elhunyt a sobibóri haláltábor utolsó túlélőinek egyike
2019. június 4. 14:02 MTI
Kilencvenhat éves korában meghalt a sobibóri haláltábor egyik utolsó túlélője, Szemjon Rosenfeld – jelentette a Jediót Ahronót című újság honlapja, a ynet hétfőn. Az ukrajnai Ternovkában 1922-ben született Szemjon Rosenfeld részt vett a haláltáborban kitört felkelésben 1943-ban, amikor mintegy háromszáz rab megszökött, akiknek nagy többségét később elfogták és megölték, de néhány tucat rabnak, köztük neki sikerült elmenekülni és beszámolni a tömeggyilkosságról.
Korábban
Rosenfeldet 1940-ben, a második világháború idején a Szovjetunió polgáraként besorozták a Vörös Hadseregbe. Egy évvel később német fogságba esett, és kétszázharminc másik zsidó hadifogollyal együtt Minszkben egy munkatábor létrehozásánál dolgoztatták.
Később a lengyelországi Sobibór vasútállomása közelében felállított megsemmisítő táborba vitték, ahol mintegy 250 ezer zsidót öltek meg 1942 áprilisa és 1943 októbere között.
1943 októberében a tábort működtető állandó foglyok a lengyel Leon Feldhendler és a szovjet Alexandr Pecserszkij vezetésével lázadást szerveztek az őrök ellen, megöltek tizenegy SS-tisztet és több őrt, majd mintegy háromszázan a környező erdőkbe menekültek. Közülük negyvenheten érték meg a második világháború végét.
Rosenfeld az erdőkben bujkált egy csoporttal 1944 tavaszáig, a szovjet csapatok megérkezéséig. Csatlakozott hozzájuk, és Berlinig harcolt a nácik ellen, 1945 októberében szerelték le. 1990-ben vándorolt be Izraelbe családjával, miközben más rokonai az Egyesült Államokba költöztek.
Egy néhány évvel ezelőtti interjúban Rosenfeld elmesélte, hogy Pecserszkij annak idején megkérdezte tőle, meg tudna-e ölni egy embert egy fejszével. Erre azt felelte, hogy embert nem tud ölni, de egy nácival tud végezni. "Nem féltem, mert nem volt időm rettegni. Csakis az életemre gondoltam" – mondta.
A lázadás után a nácik agyonlőtték a táborban még életben lévő rabokat, majd felszámolták a haláltábort. Heinrich Himmler, az SS vezetője személyesen rendelte el a nyomok eltüntetését.
Az építményeket lerombolták, és fákkal ültették be a területet. 2014 óta izraeli és lengyel régészek megtalálták a szén-monoxiddal működő gázkamrák pontos helyét és maradványait, és a meggyilkolt zsidóktól származó több tárgyat is felszínre hoztak.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
- 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
- Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
- A rendszerváltoztatás belülről
- A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
- Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
- Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
- Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
- Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése
- 10:31
- A hintapolitika végül nem felszabadulást, hanem megszállást hozott 09:50
- Az utolsó inka szabadságharcos, II. Túpac Amaru kivégzésével kihalt a dinasztia is 08:20
- Bátyja nyomdokaiba lépett, mégis külön utat járt be Sinkó László tegnap
- A dzsungelben veszett nyoma az El Doradót kereső Fawcettnek tegnap
- Varrógép hajtotta az első elektromos szakállcsiszolót tegnap
- Március 18-án teremtette Isten a világot a középkori emberek szerint tegnap
- Különleges vígjáték bemutatójára készül a Békéscsabai Jókai Színház tegnap