Francia-magyar kutatások tárják fel a hazai paleolitikumot

Fotó: Facebook/Ambassade de France en Hongrie - Francia Nagykövetség

A közép-európai térség paleolitikumának (őskőkorszak) kutatását célzó nemzetközi szimpóziumon csaknem negyven szakember vett részt. A tanácskozás kiemelt témája a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Sajóbábony határában zajló, nemzetközileg is egyedülálló leletanyagot biztosító feltárássorozat volt.

A projektet, amelyet a francia Európa-ügyi és Külügyminisztérium Ásatási Bizottsága is támogat, Mester Zsolt, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) professzora, valamint Agnès Lamotte, a Lille-i Egyetem régészprofesszora vezeti. A lelőhely fontosságát jelzi, hogy a konferencia kísérőprogramjaként Matthieu Berton, a Francia Intézet igazgatója Szilva István polgármester kíséretében személyesen is megtekintette a helyszíni munkálatokat.

A sajóbábonyi lelőhely – amelyről a jellegzetes, levél alakú kőeszközöket készítő, úgynevezett bábonyi kultúra (bábonyien) is a nevét kapta – kulcsfontosságú a középső és a felső paleolitikum átmenetének megértésében. Az ötvenezer évvel ezelőtti időszak a neandervölgyi ember és a modern ember (Homo sapiens) európai együttélésének, illetve térnyerésének korszaka.

A most bemutatott francia-magyar kutatási eredmények megerősítik, hogy a kőeszközkészítő kézművesség technológiai innovációi nem elszigetelten alakultak ki. A Kárpát-medence és a szomszédos régiók már a jégkorszak idején is olyan áramlási folyosóként működtek, ahol a vadászó-gyűjtögető embercsoportok folyamatosan vándoroltak, és a populációk találkozásai során intenzív technológiai tudáscsere zajlott le.

A paleolitikum kutatása mellett a kétoldalú tudományos együttműködés a későbbi őskori korszakokra is kiterjed. A nagykövetség tájékoztatása szerint a 2026-os „Hubert Curien – Balaton Program” keretében jelentős támogatást nyert el a neolitikum (újkőkorszak) táplálkozási szokásait vizsgáló újabb közös projekt. Ezt a kutatást Sébastien Villotte, a párizsi Musée de l’Homme professzora és Anders Alexandra, az ELTE Archeometria Tanszékének vezetője irányítja.

Az őskori étrend komplex, izotópos és archeometriai módszerekkel történő elemzése elengedhetetlen ahhoz, hogy a kutatók pontosabb képet kapjanak az első európai földművelő közösségek életmódjáról, egészségi állapotáról és a környezethez való alkalmazkodásáról. A francia diplomácia a konferencia kapcsán hangsúlyozta: a régészet nemcsak a közös európai múlt feltárásában, hanem a nemzetek közötti kortárs tudományos párbeszéd elmélyítésében is stratégiai szerepet játszik.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tél
Múlt-kor magazin 2021

• A popzene és a politika az 1980-as és 1990-es években
• Holländer Margit lágerélményei
• Göring, az élvhajhász náci
• A középkori élet hét legkülönösebb veszélye
  
• A két Karátsonyi-kastély Beodrán
• A magyar könnyűzene az 1980-as években
• Az indián fogságnaplók üzenete
• Szendrey Júlia világai
• Vacsoraversenyek az 1930-as évek Budapestjén