Folyosókat találtak Horatius városában az amfiteátrum alatt
A bazilicatai Venosa régészeti parkjában új lendületet kapott a venosai amfiteátrum feltárása. A kutatók az épület szerkezetét, építési fázisait és középkori átépítéseit vizsgálják, hogy pontosabban értsék az ókori Venosa városképének alakulását, és hosszú távon visszaadják a teljes műemléket a közhasználatnak.
A venosai amfiteátrum új kutatási szezonja
A latin költő, Quintus Horatius Flaccus szülővárosában, a mai Venosa területén ismét régészek dolgoznak. A 2025 novembere és 2026 februárja közötti első szakaszt a Culture Vision srl végezte a Múzeumok Főigazgatóságának hozzájárulásával. A feltárás a következő hónapokban folytatódik.
Tommaso Serafini, a melfi és venosai régészeti múzeumok és parkok igazgatója szerint az új szezon célja, hogy bővítse ismereteinket az amfiteátrumról, amely az ókori venosai városkép egyik legfontosabb kifejeződése. A szakemberek hosszú távon azt szeretnék, hogy a teljes műemlék ismét közhasználatba kerüljön.
Szerkezet és építéstechnika a venosai amfiteátrum esetében
A ma látható maradványok a 19. század és a 20. század eleje közötti ásatások és helyreállítások eredményei. A mostani kutatás az ellipszis alaprajzú, mintegy 7600 négyzetméteres épület építési és átalakítási módszereit vizsgálja.
Az amfiteátrum részben természetes lejtőre, részben mesterséges feltöltésre épült. Külső peremét nagyméretű kőtömbökből kialakított pillérgyűrű alkotta. A belső szerkezetet gyűrűs folyosók és sugárirányú falak tagolták, amelyek az ülőhelyek szintjeit tartották. A falakat egy jellegzetes római kőrakási módszerrel építették, majd stratégiai pontokon téglával megerősítették, hogy tartósabbak legyenek.
Rétegtan és középkori átalakítások a Venosa amfiteátrum környezetében
A kutatók eddig egy mintegy 400 négyzetméteres területre összpontosítottak, az ismert építményektől északnyugatra. Itt összetett rétegtani viszonyokat tártak fel. Előkerültek szerkezeti elemek, köztük a nézők közlekedését biztosító folyosók, a vomitoriumok.
A kerámialeletek alapján az eredeti elrendezés a Kr. e. 1. század fordulója és a Kr. u. 1. század közötti időszakra keltezhető. A szakemberek későbbi bontások nyomait is azonosították. Ezek feltehetően összefüggnek a közeli, 12. századi normann templom, az úgynevezett Incompiuta építésével, amelyet megrendeltek, de soha nem fejeztek be.
Felfedezések és helyreállítások a venosai amfiteátrum történetében
Az amfiteátrumot 1841–1842-ben, a Bourbon-kori ásatások során azonosították, majd hosszú időre magára hagyták. Az 1935–1936-os években, Horatius születésének kétezredik évfordulója alkalmából újraindították a feltárásokat és restaurálásokat.
Az 1980-as években a régészek egy köztársaság kori lakónegyed maradványait tárták fel. Ezt a város Kr. u. 1. századi átalakításakor bontották le, hogy helyet adjanak az előadásokra szolgáló amfiteátrumnak. Ugyanebből az időszakból származik egy új fürdőkomplexum is.
Ez is érdekelhet
További helyreállításokra 2006–2007-ben és 2022–2023-ban került sor. Már 2019-ben elstartolt az Ideha nevű kísérleti projekt is, amelyet a CNR Ispc csoport vezetett. A program geofizikai vizsgálatokat, műholdképeket és légi felvételeket kombinál levéltári kutatással és irodalmi forrásokkal, hogy pontosabban rekonstruálja az amfiteátrum és hiányzó részeinek szerkezetét.
A Mario Torelli régészről elnevezett venosai Nemzeti Régészeti Múzeum betekintést ad a város múltjába a római kor előtti időktől a reneszánszig. A térség az ókorban Lucania része volt, a szamniszok földje. A városon haladt át a Via Appia, a rómaiak által regina viarum néven emlegetett út, amely Rómát Brundisiummal kötötte össze.
