Felemás modernizációt hozott Japánnak a titokzatos Meidzsi császár uralkodása

A császár a New-York Tribune címlapján 1905-ben

Nevek és korszakok

A „Nagy”, illetve „Jó” jelzőkkel is illetett császárt posztumusz nevén szokás Meidzsiként emlegetni, különösen Japánban – ő maga életében a Mucuhito nevet használta, ifjúkorában, hercegként pedig Szacsinak nevezték.

A Meidzsi („felvilágosult kormányzás”) eredetileg a korszaknevet jelölte, amelyet uralkodásának jelölésére választott – a korszaknév és a posztumusz név az ő halála óta egyezik a japán császárok sorában.

1852. november 3-án született Kiotó császári fővárosban Kómei császár és ágyasa, Nakajama Josiko gyermekeként. Mivel a korabeli japán kultúrában a szülést „szennyező” folyamatnak tekintették, a császári hercegek születésének körülményei szöges ellentétben álltak az európai udvarokban megszokottakkal: Szacsi herceg anyai nagyapja birtokán, egy kis épületben jött a világra, a császári palotakomplexumon kívül.

Kómei császár

A herceg ifjúkoráról keveset tudni: életének ezen szakasza jobbára későbbi leírásokból ismert, ezek gyakran ellentmondanak egymásnak. Egyes beszámolók szerint a herceg a kezdetektől fogva életerős, másokat uraló személyiség volt, és kimondottan tehetséges a szumóban, más források azt állítják, törékeny volt és gyakran betegeskedett, a tűzfegyverek dörejétől pedig rendszerint eszméletét vesztette.

Annyi biztos, hogy a császári vérvonal súlyos belterjessége (Meidzsi szülei és korábbi felmenői is különböző mértékben rokonok voltak) több veleszületett rendellenességet is eredményezett a hercegben, amelyek az idő múlásával egyre nehezebbé tették életét.

Kevesebb mint egy évvel születése után hajózott be Matthew Perry amerikai admirális híres hajóhadával (amelyet a japánok csak „fekete hajókként” emlegettek), hogy a modern amerikai haditengerészet fenyegetésével rábírja az elmaradott, a világtól 250 éve elzárkózó szigetországot a kereskedelemre.

A látogatást követő időszakban Japán több nagyhatalommal is úgynevezett „egyenlőtlen szerződést” kötött, amelynek keretében a külföldiek különleges kiváltságokkal végezhettek kereskedelmi tevékenységet Japánban.

A szamuráj osztály, azaz a nemesség tagjai egyre elégedetlenebbek voltak e helyzettel: eleinte a külföldiek kiűzését, majd az ország modernizálását kezdték pártolni, és a sógunátus (bakufu) intézményében látták meg az ország bajainak forrását.

1. Nevek és korszakok
2. Elkerülhetetlen változás
3. Új hatalom Ázsiában

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
• Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
• 10 tény az Oszmán Birodalomról
• Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
• Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
• A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
• Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
• Előkerültek a mohácsi csata maradványai
• Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején