Megkezdték a volhíniai mészárlás áldozatainak újabb exhumálását

Az augusztus 7-ig tartó régészeti munkálatok azokra a helyszínekre fókuszálnak, amelyeket az idén áprilisban lefolytatott szondázó kutatások során azonosítottak. Az IPN szakemberei dr. Łukasz Szleszkowski, a Wrocławi Orvosi Egyetem kutatója, a Wołyńskie Starożytności szervezet, valamint a lengyel kulturális minisztérium képviselőinek és ukrán partnereknek a közreműködésével dolgoznak.

A feltárás három konkrét területet érint: egy tömegsírt a Wola Ostrowiecka-i egykori Aleksander Strażyc-féle gazdaság területén, egy csoportos temetkezési helyet az egykori ostrówkii iskola alapjainál, továbbá egy egyéni sírt a helyi temetővel szemben.

Az 1943 nyarán végrehajtott volhíniai mészárlás a második világháború egyik legsúlyosabb, európai polgári lakosság ellen irányuló regionális atrocitása volt. A területen aktív Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) nacionalista fegyveresei összehangolt etnikai tisztogatást hajtottak végre a lengyel kisebbség ellen, amelynek során települések százait égették fel, és a becslések szerint mintegy százezer civilt gyilkoltak meg.

A ma az ukrajnai Volinyi területhez (oblaszty) tartozó Ostrówki és Wola Ostrowiecka a vérengzések egyik szimbolikus helyszínévé vált. A korábbi - 1992-ben, 2011-ben és 2015-ben lefolytatott - kutatások során a szakemberek már 674 áldozat földi maradványait emelték ki és temették újra ezeken a településeken.

A lengyel áldozatok felkutatása hosszú ideig súlyos diplomáciai konfliktusok forrása volt Varsó és Kijev között. Az ukrán Nemzeti Emlékezet Intézete 2017 tavaszán - egy délkelet-lengyelországi UPA-emlékmű lebontására válaszul - teljes moratóriumot hirdetett a lengyel exhumálásokra Ukrajna területén. A tilalmat csak hosszas politikai egyeztetések után, 2024 novemberében oldották fel hivatalosan, Radosław Sikorski lengyel és Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter közös megegyezése nyomán.

A diplomáciai áttörés óta a feltárások ismét felgyorsultak: a kutatók tavaly Puźniki egykori falujában negyvenkét áldozat földi maradványait exhumálták, a közeljövőben pedig a Lviv (Lemberg) megyei Huta Pieniacka területén is folytatódnak az emlékezetpolitikai szempontból is kiemelt jelentőségű történelmi munkálatok.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

11. A kiegyezéshez vezető út, a kiegyezés tartalma és értékelése
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• Véreskezű zsarnokból Ferenc Jóska – hét évtized „a birodalom első hivatalnokaként”
• A Magyarországgal való kiegyezés felé mozdította el Bécset a königgrätzi vereség
• Külpolitikai kudarcok kényszerítették Bécset a Kiegyezésre
• Deák Ferenc tollba mondta a húsvéti cikket, hogy kézírását se ismerjék fel
• Ferenc József is fogadta az 1849-ben jelképesen felakasztott Andrássyt
• 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
• Egyenes út vezetett a kiegyezéstől Trianonig? – az 1867. évi alku 150 év távlatából
• Kossuth a bukás biztosítékát, mások az ország aranykorát látták a Kiegyezésben
• Megoldódott Sisi koronázási fotóinak rejtélye