Ezzel borotválkozhattak 4000 éve Szibériában
Bronzkori pengét találtak orosz régészek a novoszibirszki régióban.
Feltehetően borotválkozásra használták jó négyezer évvel ezelőtt azt a bronzkori pengét, amelyet a szibériai Novoszibirszkiben, a vengerovói járásban tártak fel orosz régészek - írja a The Siberian Times angol nyelvű orosz lap internetes kiadása.
A régészek szerint a vékony, mindkét oldalán élesre csiszolt bronzpenge szakáll-, illetve hajvágásra, de - ha meghajlították - akár késként is szolgálhatott.
Vjacseszlav Molodin, a Szibériai Régészeti és Néprajzi Intézet munkatársa elárulta: kollégái nagyon izgatottak, hiszen ez az első ilyen tárgyi emlék a lelőhelyről.
"A területről régóta tudni lehet, hogy egy jelentős bronzkori lelőhely volt, de ez az első ilyen lelet a korszakból. Ez egy vékonyka, minden oldalán éles bronzlemez; pengének neveztük el, de egyáltalán nem biztos, hogy kizárólag borotválkozásra használták" - szögezte le a kutató.
Ez is érdekelhet
Borotvákat már a prehisztorikus társadalmak is használtak, ezeket többnyire cápafogakból, kagylóhéjakból és kovakőből faragták. Népszerűvé azonban csak a bronzkorban váltak az akkor már bronzból készült, éles, ovális alakú eszközök.
Az angliai Exeter Egyetem által 2008-ban publikált tanulmányban kutatók megállapították, hogy a borotva a korszakban a férfiak státuszszimbóluma volt. A középső és a késő bronzkorban, illetve a vaskor elején a borotvák ugyanúgy megtalálhatók voltak a szegényesebb sírokban, mint a gazdag sírmelléklettel ellátott temetkezési helyeken.
