Így született meg az Orosz Birodalom
2014. szeptember 22. 15:02 Csernus Szilveszter
Oroszországot talán ma már el sem tudjuk képzelni Szibéria nélkül. Az óriási, Európánál is nagyobb kiterjedésű, ám mindössze 40 millió léleknek otthont adó terület már több mint három és fél évszázada Oroszország része. Azonban a történelemtanításnak igencsak margóra szorult fejezete, hogy miként került Szibéria orosz fennhatóság alá. Ennek oka, hogy Szibériát nem lehet a klasszikus értelemben vett gyarmatokkal összehasonlítani, de részben az ország területének nagyjából háromnegyedét kitevő nagytáj tette Oroszországot nagyhatalommá, és hátország jellegével megadta a "legyőzhetetlen orosz medve" mítoszát. Alábbi írásunkban bemutatjuk, hogy miképpen zajlott le a hatalmas terület birtokba vétele. Kevéssé köztudott, hogy a kozákok oroszlánrészt vállaltak Szibéria meghódításában, s még a Bering-szoros felfedezése is egy kozáknak volt köszönhető.
Korábban
A tatárokon át vezetett az út
Amíg az Újvilág meghódoltatása, Hernán Cortés vagy Fransisco Pizzaro hadjáratai a gyarmatosítások történetének "legnépszerűbb" fejezeteinek számítanak - ahogy India vagy Afrika európai uralom alá vetése is -, addig Szibéria meghódítása már nem érdemel(t) ekkora figyelmet. De hogyan jutottak el a keleties moszkvai cárok a gyarmatosító politikáig?
A keleti szláv fejedelemségek történetében nagy törést hozott a tatárjárás. A Kijevi Rusz fővárosát 1240-ben vették be a később Magyarországra is betörő mongol hódítók és lassan minden orosz fejedelemséget maguk alá gyűrtek, az északnyugati Novgorodot leszámítva. Moszkva fejedelme eközben az Arany Horda vazallusaként lassanként egyesítette az orosz fejedelemségeket. A tatár időszak alatt kezdett el egyesek szerint Oroszország elkeletiesedni, azaz eltérni az európai fejlődéstől, amelyben Nagy Péter fog csak gyökeres változásokat hozni.
Ám a 15. századra olyannyira meggyengült a mongol uralom, hogy a fejedelem már adót sem fizetett. A tatár igát véglegesen III. Iván (1462-1505) rázta le. A viking eredetű Rurik-uralkodó alatt az immáron független Moszkva rohamos területi terjeszkedésbe kezdett. A maradék orosz területek egyesítésével lassan kialakult a ma "Európai Oroszország" néven ismert terület északi része.
A Rettegett jelzőt kiérdemlő IV. Iván (1547-1584) alatt már az Urálig terjedt a cár hatalma. Iván először a maradék európai tatár államokat, az Asztraháni és a Kazanyi Kánságokat hajtotta fennhatósága alá, így megnyílt az út Szibéria felé (a krími tatár állam még a 18. század végéig fennmaradt, egészen más történelmi úton járva). Kazany - amely ma is a Tatár Köztársaság fővárosa - vált később a szibériai hódítások ugródeszkájává.
Az Urál ázsiai oldalán rögtön az első és legerősebb akadály állta az oroszok útját: a Szibériai Kánság. Ám a mongol birodalom ezen utódállama a belpolitikai zűrzavar idejét élte. Uralkodója, Kucsum kán (1563-1591) testvérei annakelőtte még Ivánt is elismerték hűbéruruknak, így a kánságot már mint Moszkva birtokát tartották számon. Kucsum azonban ezt felrúgta, sőt a környékbéli finnugor törzseket kezdte el hódítani, amelyek addig Moszkvával kereskedtek. Mindez már kivívta a cár haragját.
A Szibériára szemet vető Iván ekkor a kereskedő-arisztokrata Sztoganov családot bízta meg az Uráltól keletre fekvő területek benépesítésével és megszervezésével, amihez 1574-ben jelentős kiváltságokat kaptak: hadsereget tarthattak fenn és birtokbavételi joguk volt.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött 2024.11.20.
