Észak-Amerikában is fogyasztottak kakaót a középkorban
Az észak-amerikai kontinens délkeleti részén élő őslakos közösségek is ismerték és fogyasztották a kakaót egy újonnan megjelent tudományos kutatás szerint. A PLOS One folyóirat legfrissebb tanulmánya szerint a mai Georgia állam területén talált ezeréves kerámiatöredékek egyértelműen bizonyítják a trópusi növény jelenlétét a régióban. A lelet jelentősen kibővíti a Kolumbusz előtti Észak-Amerika gazdasági kapcsolatairól alkotott képet, rávilágítva a kontinensen átívelő ősi kereskedelmi hálózatok kiterjedtségére.
- A PLOS One folyóiratban megjelent tanulmány szerint a mai Georgia állam területén élő őslakosok is fogyasztottak kakaót a prekolumbiánus időszakban.
- A Dél-Karolinai Egyetem kutatói az ezeréves Etowah-halmoknál feltárt kerámiatöredékeken DNS-vizsgálatokkal igazolták a trópusi növény maradványait.
- A felfedezés bizonyítja, hogy az észak-amerikai kontinensen kiterjedt, régiókon átívelő kereskedelmi hálózatok működtek jóval az európaiak érkezése előtt.
A Dél-Karolinai Egyetem régészei a muszkogi őslakos nemzettel együttműködve 2014-ben kezdték meg a Marietta városa közelében fekvő Etowah-halmok feltárását. Az egykori Mississippi-kultúra részét képező, mintegy huszonkét hektáros területen a Kr. u. 1000 és 1550 közötti időszakban hatalmas földhalmokat és teraszos szerkezetű épületeket emeltek a helyi közösségek.
A kutatók harmincegy kerámiatöredéket vizsgáltak meg tömegspektrometriás eljárással, amelynek során a kakaóra jellemző alkaloidokat, köztük teobromint, teofillint és koffeint mutattak ki. Adam King, az egyetem régésze és a tanulmány társszerzője rámutatott, az első eredmények még nem szolgáltattak perdöntő bizonyítékot, mivel a térségben honos, rituális italokhoz használt yaupon magyal szintén tartalmazza ezeket a vegyületeket.
A tudományos áttörést a francia Nemzeti Kutatási Ügynökség bevonásával 2024-ben elvégzett, ősi növényi DNS-re fókuszáló vizsgálatsorozat hozta meg. A technológiai elemzésnek alávetett három cserépdarab közül kettő esetében minden kétséget kizáróan igazolták a kakaómaradványok jelenlétét.
Mivel a kakaócserje trópusi éghajlatot igényel, és az észak-amerikai kontinens délkeleti részének klímája alkalmatlan a termesztésére, a növénynek jelentős távolságokat kellett megtennie a délnyugati területekről. A maradványok feltárási helyszíne arra utal, hogy a különleges italt a földhalmok építését kísérő rituális lakomák során fogyasztották, amelyek fontos szerepet játszottak a közösség vallási és társadalmi kohéziójának megteremtésében.
Ez is érdekelhet
A Mississippi-kultúra virágzása egybeesett a mezoamerikai civilizációk dominanciájával, a mostani leletek azonban nem feltétlenül közvetlen kulturális alárendeltségre utalnak. A kutatók szerint az eredmények inkább egy olyan összetett interkulturális hálózat létezését bizonyítják, amelyben a javak és a rituális gyakorlatok szabadon áramlottak a különböző régiók között.
A kakaó puszta jelenléte a mai Georgia állam területén megerősíti, hogy a cserokik és a muszkogik ősei kiterjedt ismeretekkel rendelkeztek a távolabbi területek népeiről, és aktív részesei voltak a prekolumbiánus korszak kiterjedt kereskedelmi rendszerének.
