Érkezők és indulók: a Keleti pályaudvar utasai a múlt században
2021. március 26. 17:39 Múlt-kor
A Keleti pályaudvar Budapest legforgalmasabb személypályaudvara. Az elmúlt évek alatt az épület sokat változott: átépült, bővült, sérült és újjáépült. A 20. századi utazások pályaudvari pillanatai a Fortepan fotóinak segítségével elevenednek meg előttünk.
Korábban
A kiegyezés után egyesített Budapestnek öt jelentősebb vasútállomása volt. Ezen a helyzeten jelentős változást a Nyugati pályaudvar 1877-es és a Keleti pályaudvar 1884-es megnyitása hozott. Az mai elnevezések 1891-ből valók, az osztrák vasúti társaságot ekkor államosították, pályaudvara megkapta a Nyugati, az addigi Központi pályaudvar pedig a Keleti nevet. Utóbbi homlokzatán eredetileg a „M. kir. államvasutak induló háza” felirat díszelgett, amit később „M. kir. államvasutak”-ra változtattak.
A Keletit 1884. augusztus 16-án adták át a forgalomnak, az első vonat Miskolcra indult, az első utasok pedig Ruttkáról és Zimonyból érkeztek. Később Ferenc József is megtekintette a pályaudvart. Az épületet Rochlitz Gyula, a csarnok acélszerkezetét Feketeházy János tervezte. A homlokzat és a belső utasfogadót számos képzőművészeti alkotás díszítette, ma ezeknek csak töredékét láthatjuk.
A pályaudvar építése nemzeti ügy lett, hiszen a mai Nyugati pályaudvarral szemben, amelyet külföldi cégek építették, a Keleti a magyar ipar és a MÁV közös munkájának eredménye volt. A Keleti emellett az első indulások pályaudvara: 1932. szeptember 12-én innen gördült ki Almásfüzitő felé a híres V 40 001 számú Kandó mozdonnyal az a vonat, amely a vasút villamosítás kezdetét jelentette Magyarországon. Az Árpád nevű dízel sínautóbusz innen indult először útjára Bécs felé, akárcsak az Orient Expressz a Balkán felé.
A főváros második világháborús ostromában a pályaudvar is jelentős károkat szenvedett el. A helyreállítási munkálatok utáni következő nagy változást a metróépítések jelentették. A 2-es metró 1968-as építésekor aluljárórendszert hoztak létre.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
- A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
- Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
- A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
- Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
- Sztójay Döme, a magyar Quisling
- "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
- Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
- "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"
- Amikor fából készült bombázókkal szabadított ki francia ellenállókat a brit légierő tegnap
- Elszabadult a pokol a kínai társadalom „megtisztítását” szolgáló kísérlet során tegnap
- A német hadseregnek minden erejére szüksége volt a varsói gettófelkelés leveréséhez tegnap
- Sem ember, sem a természet nem állhatott az Everest első női meghódítójának útjába tegnap
- Vörös szőnyeg és parádé nélkül rendezték az első Oscar-gálát a film hőskorában tegnap
- A jezsuita polihisztor, aki a sarkkörön túl végzett csillagászati számításokat: Hell Miksa 2022.05.15.
- Görkorcsolyás lányok szállították a rendeléseket a világ első McDonald’s éttermében 2022.05.15.
- Szívfacsaró szerelmi történet a középkorból: Héloïse és Abélard 2022.05.15.
