Angyalföld arcai: képeken a XIII. kerület múlt századi világa
2021. március 13. 16:32 Múlt-kor
A gyári miliőtől a modern bérházakon át a kisvárosi életérzésig. A mai XIII. kerületben mindez fellelhető volt, és rengeteget változott az elmúlt évtizedekben. A kerület 20. századi történelmének lapjait a Fortepan fotóinak segítségével lapozzuk fel.
Korábban
A mai XIII. kerület a 19. század végéig javarészt vidékies külterületnek számított, amelyet az iparosodás a főváros és az ország egyik legjelentősebb gépipari központjává változtatott. A munkások elhelyezését kezdetben fabarakkokban oldották meg. Némi fejlődést a Tisza-, Vág- és Dráva utcai emeletes házak, majd az 1911 és 1912 között felépült Palotai úti kislakásos telep, közkeletű nevén a Tripolisz mutatott, amelyet több hasonló követett.
Megindult a városiasodás, a Vígszínház és sok mozi megnyitása felrajzolta Angyalföldet a főváros kulturális térképére, az egyházak is sorra építették templomaikat a 19. század végétől kezdve. A sportegyletek és más civil egyesületek pedig a szabadidő eltöltését tették színesebbé az itt élők számára.
A XIII. kerületet 1938-ban hozták létre, 1945-ig Horthy Miklós kormányzó felesége után Magdolnavárosnak nevezték. A II. világháborúban a ma már a kerülethez tartozó Újlipótváros a nemzetközi gettó miatt a zsidóüldözés egyik tragikus helyszíne lett. Angyalföld az 1940-es évek derekán a főváros egyik tipikus munkáskerületének számított. Hatalmas gyáraival, a még álló, nyomorúságos barakktelepeivel és a lassan meginduló építkezésekkel egy fokozatosan átalakuló terület képét mutatta. Nagy-Budapest 1950-es létrehozásakor hozzácsatolták Újlipótvárost és a Nyugati pályaudvar környékét. Ezzel létrejött a mai XIII. kerület. A városrész közel a duplájára nőtt.
A háború és az 1945 utáni megindult mobilizáció ugyan éreztette hatását, az egyes kerületrészek mégis megőrizték korábban kialakult arculatukat. A Pozsonyi út vonzáskörzete teljesen más világ volt külső-Angyalföldhöz képest, amit az is bizonyít, hogy a mai napig az is maradt. Az 1950-es évek végétől megindult lakótelepépítés akárcsak az egész főváros, így a kerület képét is nagyban átrajzolta. Az ipari üzemek visszaszorulása pedig a Váci út és környékét rendezte át, amely folyamat még a mai napig is tart.

Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


tavasz
Múlt-kor magazin 2018
- Géza fejedelem helyett felesége, Sarolt irányíthatta az országot
- A pornokrácia évtizedei Rómában – ki is volt az „igazi nőpápa”?
- A kormányzóné, Purgly Magdolna útja Sofronyától Estorilig
- Pergőtüzek krónikája
- Kormányzóné, anyakirálynő, hercegi nagymama - Szilágyi Erzsébet élete
- Péter Gábor, a „szovjet ügynök”
- Hét híres kutya a történelemből
- Verne valóra vált víziói
- Erzsébet királyné anyasága
- Tolvajok és gazemberek: a rosszhírű molnárok 19:14
- Több mint Robin Hood – Nottingham titkos föld alatti világa 18:59
- 4000 éve már könyveltek Mezopotámiában 18:21
- Az emberi kapcsolatok szerepe a földművelés kialakulásában 17:01
- Julius Caesar felemelkedése: stratégia, szenátus és a XIII. légió 16:03
- Miért tartózkodtak spanyol katonák Dániában a napóleoni háborúk idején? 15:10
- Tenea a trójai túlélők elfeledett városa 14:35
- Charun az etruszk haláldémon 13:59