Erdőben rejtőzködő bujdosóból lett egy világbirodalom ura Dzsingisz kán
2023. október 11. 14:22 Múlt-kor
„Dzsingisz nem volt megátalkodott fickó, csak rossz volt a sajtója” – adta meg néhány évvel ezelőtt félig tréfásan Dzsingisz kán negatív megítélésének modern magyarázatát – akkor még miniszterelnökként – Cahiagín Elbegdordzs, a Mongol Köztársaság későbbi elnöke. A mongolok államalapító hadvezérként, nemzetük atyjaként tekintenek a nagy elődre, és közterületek egész sora mellett többek között bankot, cukrászdát, cigarettát, sört és vodkát is neveztek el róla. Nem minden nép körében örvend azonban ekkora népszerűségnek a történelem valaha volt egyik legnagyobb birodalmának megalapítója. Az oroszok, az irániak (és számos más muszlim ország lakói), valamint az európaiak többsége számára Dzsingisz kán neve gyakorlatilag egyet jelent a kegyetlen, vérszomjas, barbár hódítóéval.
Dzsingisz kán
Korábban
A megmentő színre lép
A 12. században a közép-ázsiai sztyeppe a mindennapi betevőt pásztorkodással és vadászattal megszerző, nomád életmódot folytató törzsek lakhelye volt.
A pusztai népek folyamatos küzdelmet folytattak a természeti elemekkel: a viharos szél mindennapos jelenségnek számított, gyakoriak voltak a vízözönszerű esőzések, a nyári forróság szinte elviselhetetlen volt, télen pedig sokszor akár -40 fokig is lehűlt a levegő.
A vad, kietlen környezetben csak azok maradhattak életben, akik kellően rátermettek voltak. A sztyeppe törzsei szárazságok idején gyakran portyáztak a szomszédos, letelepedett népek területén, de az egymás közötti, megélhetésért folyó harcok is mindennaposnak számítottak.
Dzsingisz koronázásának európai elképzelése a Fleur des Histoires de la Terre d'Orient című 14. századi kéziratban
Ebben a kegyetlen világban született meg 1162-ben a mai Mongólia fővárosától, Ulánbátortól 200 kilométerre északkeletre, az Onon folyó partja mentén az a kisfiú, aki megváltoztatta a puszta törzseinek történelmét.
A gyermeket egy apja (Jiszügej, a mongol bordzsigin nemzetség feje) által foglyul ejtett tatár törzsfőnök után nevezték el Temüdzsinnek, mivel hittek benne, hogy a legyőzött ereje a kisfiúra száll. A név jelentését egyébiránt homály fedi, annyi azonban bizonyos, hogy a „vas” szóra vezethető vissza.
A legenda szerint a gyermek születésekor jobb öklén egy – erőt és hatalmat jelképező – alvadt vérrög volt. A kisfiúról úgy tartották, „az Ég rendeléséből született”, és feladata, hogy bátor vezérként ismét naggyá tegye a mongol népet.
Hamar nyilvánvalóvá vált, hogy a talpraesett Temüdzsin alkalmas a szerepre; egyedül a vérszomjas mongol kutyáktól félt. Hamarosan azonban sötét korszak köszöntött be a gyermek életében.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
nyár
Múlt-kor magazin 2022
- Lacikonyhák és társaik
- A gumigyártás és árnyoldalai
- A spanyol polgárháború külföldi önkéntesei
- A szabin nők közbelépése
- Hét híres fal
- Fugger Mária, a Pálffy család nagyasszonya
- Lajos Ágost és Marie Antoinette egybekelése
- A zalaújvári Festetics-kastély
- Horthy István és Edelsheim Gyulai Ilona esküvője
- Illegális kincskeresőket követve tártak fel egy hatalmas villát Róma közelében tegnap
- Állandó kiállítással és gálaműsorral készül Tatabánya Záray Márta és Vámosi János centenáriumára tegnap
- Késő antik hajóroncs leleteiből nyílt kiállítás Aquincumban tegnap
- Új 3D-szkennelés forradalmasíthatja a kulturális örökség megőrzését tegnap
- Klímaváltozás miatt hagyhatták ott Montanát az amerikai őslakosok tegnap
- Gyarmatosítás előtti lelőhelyeket veszélyeztethet a washingtoni diadalív építése tegnap
- Légicsapás rongálta meg az ezeréves Kijevi barlangkolostort tegnap
- Felfedezték a brazil függetlenségi háborúban elsüllyedt kalózhajót tegnap
