Első világháborús lövészárkokat tártak fel Pozières-nél
Első alkalommal végeznek régészeti feltárást a franciaországi Pozières első világháborús lövészárkaiban az ausztrál Flinders Egyetem kutatói. A száztíz évvel ezelőtti somme-i offenzíva egyik legvéresebb helyszínén egy német tüzérségi üteget azonosítottak, amely alapvető új adatokkal szolgál a nyugati front harcainak fizikai és logisztikai valóságáról, eddig sosem vizsgált tárgyi leleteken keresztül.
- Ausztrál régészek első alkalommal végeznek átfogó feltárást a franciaországi Pozières első világháborús harcterein, ahol egy egykori német tüzérségi üteget azonosítottak.
- A Flinders Egyetem szakemberei több száz korabeli leletet, köztük fegyvermaradványokat és lövészárok-elemeket hoztak a felszínre az 1916-os csata helyszínén.
- A kutatás célja a somme-i offenzíva során harcoló katonák mindennapjainak rekonstruálása, a hadisírok nyugalmának szigorú tiszteletben tartása mellett.
A Project Pozières elnevezésű kutatási programot egy húszfős nemzetközi csoport hajtja végre Daryl Wesley régész és Andrew Wilkinson tudományos vezető irányításával. A júliusban megkezdett munkálatok során a szakemberek több száz, több mint egy évszázada a földben nyugvó tárgyi emléket hoztak a felszínre. A leletanyagban fegyveralkatrészek, a lövészárkok padlózatát alkotó deszkarácsok, egyenruhák gombjai és tüzérségi repeszdarabok is találhatók.
Wesley szerint a modern harctéri régészet feladata nem csupán a felbukkanó tárgyak puszta katalogizálása, hanem az egykori harcosok személyes történeteinek és a lövészárkok mindennapi valóságának tudományos igényű, térbeli rekonstruálása.
A kutatás történelmi hátterét az 1916-os somme-i csata adja, amelyben a pozières-i magaslat elfoglalása kiemelt stratégiai jelentőséggel bírt. A brit parancsnokság alatt harcoló ausztrál csapatok pontosan száztíz éve, július 23-án indítottak támadást a jól megerősített német állások ellen. A katonáknak sikerült területeket nyerniük a német ellentámadások dacára, de a harcászati sikerért fizetett veszteség hatalmas volt.
Az alig hét hétig tartó hadművelet során az ausztrál erők mintegy huszonháromezer fős veszteséget szenvedtek el, ebből hatezer-nyolcszázan vesztették életüket. Charles Bean korabeli hivatalos ausztrál hadtörténész szerint a pozières-i gerincen sűrűbben vetettek magot az ausztrál áldozatok, mint a Föld bármely más pontján. A feltárást megelőző kutatások során előkerült frontnaplók krónikus alvásmegvonásról, folyamatos tüzérségi tűzről és a frontvonalon tapasztalható leírhatatlan pusztításról tanúskodnak.
Franciaország területén rendkívül ritkák a külföldi vezetésű harctéri ásatások, a jelenlegi projekt a Franco-Australian Digger-cote 160 Association nevű történelmi társaság és Yves Potard elnök aktív helyi támogatásával valósulhatott meg. A kutatás egybeesik a csata kezdetének évfordulójával, amelynek tiszteletére a közelmúltban hivatalos megemlékezést tartottak. A feltárás híre ugyanakkor etikai kérdéseket is felvetett az elesettek hozzátartozói körében, akik a területen fekvő hadisírok háborítatlanságát féltik az ásatási munkálatoktól.
Az aggodalmakra reagálva az egyetem kutatói hangsúlyozták, hogy a terepmunka során szigorúan tiszteletben tartják az elesettek nyughelyét, elkerülve a sejtett temetkezési helyeket. Az emberi maradványok feltárása, azonosítása és végső nyugalomra helyezése kizárólag a Nemzetközösségi Hadisírgondozó Bizottság hatáskörébe tartozik.
A július legvégén záruló régészeti feltárás tudományos célja kizárólag az egykori harctér szerkezetének pontos feltérképezése és az 1916-os összecsapás logisztikai dinamikájának jobb megértése, ami a jövőben újabb roncsolásmentes kutatásoknak ágyazhat meg a térségben.
