Harci előnyt jelenthetett a vikingeknek a dicsőséges túlvilágba vetett hit

A harcosok paradicsoma

A vikingek eme viszonya a halálhoz kulcsfontosságú volt az Európa csataterein elért sikerekhez – írja Tom Shippey Nevetve halok meg: a nagy vikingek élete és halála című könyvében. A fatalista „viking hozzáállás” szerinte egyfajta halálkultusz volt, olyan pszichológiai előny, amely lehetővé tette, hogy félelem nélkül harcoljanak.

A skandináv mitológia fennmaradt forrásai szerint a csatában elesett harcosokat valkűrök (valkyrja – „az elesettek kiválasztója”) köszöntötték – természetfeletti nőalakok, akik eldöntötték a csaták kimenetelét. Egyes harcosokat védelmeztek, míg másokba beleirányították ellenfeleik lándzsáit és nyílvesszőit.

A valkűrök az általuk kiválasztott, Odin szemében a legméltóbb elesett harcosokat (einherjar) a csatatérről Odin csarnokába vezették. A fegyverekből és páncélból épült csarnok a harcosok számára az elképzelhető legjobb hely volt. Az ún. Verses Edda (avagy Edda-ének), amely a szájhagyomány útján megőrzött, a viking korból eredeztethető történetek 13. században lejegyzett gyűjteménye arról ír, a Valhall gerendái lándzsanyelek, tetőzete pajzsokból áll, a padokra pedig sodronyingek vannak terítve.

A verssorok szerint a csarnok nyugati ajtaja felett egy farkas lóg, afelett pedig egy sas. Carolyne Larrington, az oxfordi St. John's Főiskola középkori irodalomprofesszora kiemeli, hogy mindkét állat „germán harci állat – feltűnésük azt sugallja, összecsapás közeleg.”

A közelgő összecsapás természetesen nem más, mint a Ragnarök, az ismert világ végét jelentő kataklizmikus esemény.

„A Ragnarök olyan, mint az Armageddon, a csata a világ végén” – írja Shippey. Az istenek és emberi szövetségeseik kiállnak harcolni a hagyományosan óriásokként fordított jötunnok, a világtengert körbetekergő kígyó, Jormungand, az alvilág, Hel kapujánál elszabaduló farkas, Garm és számos egyéb szörnyeteg ellen, ám nem győzedelmeskedhetnek, és az istenek alkonya elérkezik.

Odin a Valhallában összegyűjtött harcosai, az einherjar kíséretében száll harcba, akik a csarnok 540 ajtaján keresztül özönlenek ki az épületből, minden ajtón át 800 harcos távozik, hogy védelmezze Asgardot a káosz erőivel szemben.

Odin tud a Ragnarök közeledtéről, harcosai ezért a Valhallában mindennapos csatákkal edzik magukat. Ahogy az Edda-énekek leírják, a harcosok ezek során rendszeresen megölik egymást, azonban rendszerint fel is támadnak. A viking harcosok tehát hitük szerint korábbi életüket folytatták a túlvilágon is, készülve a napra, amikor a legfőbb hadúr, Odin számít majd a segítségükre.

Jackson Crawford, a Coloradói Egyetem óskandináv nyelvprofesszora szerint a Ragnarök az istenek halálának előre meghatározott ideje. A korabeli skandináv világnézetben az egyén sorsának előre meghatározott, megváltoztathatatlan mivolta központi elem volt.

„A Ragnarök a minden halandó számára »betervezett« halál napjának isteni megfelelője” – mondta Crawford. „Ha a jó túlvilágra csak csatában meghalva juthatsz el, és egy bizonyos napon mindenképpen meghalsz, bármit is teszel aznap, akkor minden lehetőséget meg fogsz ragadni a harcra.”

1. A harcosok paradicsoma
2. Csak a kiválasztottak juthatnak be

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

ősz
Múlt-kor magazin 2012

• Özvegyek országa: megjelent a Múlt-kor őszi száma
• A férjét istenítő vörös grófnő
• A pártfeleség
• "18 évet vártam erre a napra"
• "Na, Nagyné, meghallgatod, amit írtam?"
• A kormányzó hitvese
• A Tutanhamon-sír feltárásának krónikája
• A magány rabjai
• A prostitúció és a prostituáltak rendőri szemmel az 1980-as évek Budapestjén