2020. ősz: Hiúságunk története
ITT támogathatsz bennünket

Sokáig megfértek egymás mellett a latin betűk és a rúnaírás a középkori Norvégiában

2020. szeptember 15. 18:33 Múlt-kor

Amikor a keresztény térítéssel a latin nyelv és írás megérkezett Norvégiába, az óskandináv nyelvű írott kultúra is virágzott. Új kutatások szerint a rúnákat és a betűket sokáig egymás mellett, egyazon célra is használták.

harang
13. századi templomi harang rúnákkal a norvégiai Telemark megyéből (kép forrása: Wikimedia Commons)

Újraértékelés folyamatban

Az, hogy Norvégiában a viking kor után, a kereszténység felvételét követően is használták a rúnákat, eddig is ismert tény volt. Az azonban nem eddig volt egyértelmű, mennyire lassú is volt valójában az átállás a latin ábécére.

„Találni feliratokat betűkkel és rúnákkal egyaránt, egyazon időből, ugyanolyan jellegű tárgyi leleteken. Az írás óskandinávul és latinul egyaránt szerepel, és látjuk, hogy a rúnákat és a betűket ugyanarra is lehetett használni. Az igazán érdekes annak vizsgálata, hogy az emberek mit melyik nyelven írtak, és melyik ábécével” – mondta el Elise Kleivane, az óskandináv nyelv filológusa és az Oslói Egyetem Nyelvészet és Skandinavisztika Tanszékének docense. A különös feliratokat utatótársával, a doktorandusz Johan Bollaerttal elemezte.

Virágzó írott kultúra

A mai Norvégia területén az első írásnyomok a Kr. u. 1. századból származnak, és rúnákat alkalmaztak. A kutatók feltételezése szerint a kultúra ekkoriban jobbára szájhagyomány útján élt, de köveken, fémtárgyakon és fadarabokon is találtak ebből az időszakból írást.

„A fennmaradt tárgyak alapján úgy tűnik, korlátozott használatban volt a rúnaírás. Embereknek emléket állító kövek is előkerültek ékszerekkel és más értékes tárgyakkal egyetemben, amelyeken általában nevek vagy hasonló rövid feliratok voltak. Valószínűleg több mindenre írtak, mint amennyit mi megtaláltunk – nyírfakéregre, a homokba vagy fába” – mondta el Kleivane.

A viking kor korai írott forrásaiban a szövegek legtöbbször rövidek, és viszonylag kevés van belőlük – legalábbis kevés maradt fenn. Gyakori példák a sírkövek, amelyek bevett szövegekkel bírnak az eltemetett személyről. Amikor a latin nyelv és írásrendszer megérkezett Norvégiába a kereszténységgel együtt 1000 körül, ez megváltozott.

„Az emberek elkezdtek többet írni – a rúnákkal is”  – mondta Kleivane. „Sok nemzetközi kapcsolat jött létre a viking korban, a skandinávok pedig olyan helyekre utaztak, ahol erősebb volt az írott és keresztény kultúra. Látták, hogy itt más társadalmi berendezkedések uralkodnak. Amikor a keresztény kultúra és a betűk megérkeztek Norvégiába, megváltozott az olvasni és írni tudás jellege, de ezek felhasználási területe és jelentősége is. Az emberek meglátták, mi mindent tudnak leírni, és mi mindenre képesek az írással. Az írás, beleértve a rúnaírást, nagy lendületet kapott.”

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2020. ősz: Hiúságunk története
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
A 4. századból származó einangi rúnakő a norvégiai Fagernes közelében (kép forrása: Wikimedia Commons)Az 1300 körül keletkezett Codex runicus, amely az ún. skånei törvénykönyvet rögzíti, teljes egészében rúnákkal íródott (kép forrása: Wikimedia Commons)
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Fizessen elő most kedvezményesen!
Bezár