Egy rejtélyes királyhaláltól a Mona Lisa elrablásáig – hat rendhagyó történelmi esemény augusztus hónapból
Az oxigén felfedezése, a Mona Lisa legendás eltulajdonítása, egy angol király rejtélyes halála – csak néhány példa azon különös történelmi események közül, amelyeknek évfordulója augusztus hónapra esik.
II. Vilmos angol király rejtélyes halála – 1100. augusztus 2.
A Hampshire-ben található New Forest királyi erdőben vadászó II. (Rufus) Vilmost egy nyílvessző találta el, amelyet egy Walter Tirel nevű nemes lőtt ki.
Az incidenst ekkor balesetként könyvelték el, azonban könnyen elképzelhető, hogy valójában sikeres merényletről van szó.
A korabeli krónikaíró, Orderic Vitalis szerint mielőtt a király és társai elindultak volna a vadászatra, az uralkodó kézhez kapott egy levelet Gloucester apátjától.
Ebben az apát arra figyelmeztette, hogy álmában a király halálát látta. A király figyelmen kívül hagyta a levelet, és megkezdte a vadászatot.
Az esemény során Vilmos és Tirel elkülönültek a társaságtól, és egy szarvasbika nyomára akadtak, amelyet a király megsebesített. Tirel ezután megpróbálta elejteni a szarvast, de nyila a király mellkasába fúródott, aki a helyszínen meghalt.
Tirel, látva, hogy a király élete menthetetlen, azonnal lóra ült, és elmenekült. Végül Franciaországba jutott, ahol szintén voltak birtokai.
Miután értesült Vilmos haláláról, öccse, Henrik azonnal Winchesterbe utazott, és királlyá kiáltatta ki magát. Lehetséges, hogy Henrik előre eltervezte Vilmos halálát, erről azonban vita folyik a kutatók között.
Joseph Priestley felfedezi az oxigént – 1774. augusztus 1.
Miközben William Petty, Shelburne második earlje gyermekeit tanította, Joseph Priestley angol kémikus és lelkész felfedezte az oxigént.
Több különféle „levegővel” végzett kísérletet követően hajtotta végre történelmi tettét: egy „égetőlencsének” nevezett eszköz segítségével napfényt irányított egy üvegedénybe helyezett higany(II)-oxidra, aminek hatására az szublimálni kezdett, higanycseppeket hagyva maga után.
A névre még várni kellett
Az ebből izolált levegő alatt tovább égett a meggyújtott gyertya (a felszabadult oxigén miatt), mint a normál összetételű levegőben, illetve az ebbe a környezetbe helyezett egér is tovább maradt életben.
Priestley az új „levegőt” eleinte „deflogisztikált levegőnek” hívta, az „oxigén” nevet Antoine Lavoisier francia kémikus adta az elemnek 1777-ben.
Thomas Edison szabadalmaztatja „kinetográf” nevű találmányát – 1897. augusztus 31.
Az 1890-es évek során folytatott kísérletek után Thomas Edison szabadalmaztatta a „kinetográfot”, egy korai mozgóképrögzítő eszközt.
Az alkalmazott eljárás a fényképezés francia úttörői, Joseph Nicéphore Niépce és Louis Daguerre módszerén alapult, Edison azonban a korábbi anyagok helyett celluloidfilmet használt az eszközéhez.
Stúdiók harca
1893-ban épített egy apró filmstúdiót, ahol felvételeket készített és rövid filmeket állított össze. Az egyik első filmjén alkalmazottai kovácsok szerepét játszották el.
A szabadalom elnyerése után beperelte volt alkalmazottja, William Kennedy Dickson cégét, az American Mutoscope and Biograph Pictures-t 35 milliméteres filmtípusának használatáért, aminek hatására a Biograph saját, 68 milliméteres filmtípusával rukkolt elő.
A történelem első világ körüli távirata – 1911. augusztus 20.
Az első, a világot körbeérő táviratot a New York Times szerkesztőségéből küldték, hogy a világon lefektetett távírókábeleken haladó üzenetek gyorsaságát lemérjék.
A több, mint 45 000 kilométeres utat megtevő üzenet annyi volt: „A világon körbeküldött üzenet”.
Hamar jött a válasz
A Föld körül összesen 16 központon ment keresztül, köztük San Franciscón, Saigonon és az Azori-szigeteken.
A válasz csupán 16 és fél perccel az elküldés után érkezett. A csendes-óceáni távírókábel 1900-as lefektetése óta ez volt a leggyorsabban továbbított üzenet.
A Mona Lisa ellopása a Louvre-ból – 1911. augusztus 21.
Leonardo Da Vinci híres festményét egy olasz ezermester, Vincenzo Peruggia lopta el, miután a párizsi Louvre őt alkalmazta néhány védelmet nyújtó üvegszekrény beszerelésére a múzeum legféltettebb kincsei, köztük a Mona Lisa számára.
A rablás megelőző napon egy szekrényben rejtőzött el a múzeumban, megvárta az éjszakát, majd könnyűszerrel eltávolította az általa beszerelt szekrényből a festményt, amelyet ruhája alá rejtett – egy gyanútlan vízvezeték-szerelő engedte ki, mivel az ajtók akkorra már zárva voltak.
A Mona Lisa eltűnését csupán 24 órával később jelentették. A hír azonnal bejárta a világsajtót, de nem akadtak sehol nyomára.
Peruggia két évvel később, 1913 decemberében bukott le, miután a firenzei Uffizi Képtárral kezdeményezett tárgyalásokat a festmény eladásáról.
A képtár értesítette a hatóságokat, Peruggiát pedig egy év börtönre ítélték, amelyből hét hónapot kellett csupán leülnie – az enyhe büntetés jól mutatja, Olaszországban egyfajta hősként tisztelték a férfit, aki saját bevallása szerint is hazafias kötelességének érezte visszajuttatni Leonardo leghíresebb alkotását Itáliába.
A Guinness Rekordok Könyvének első kiadása – 1955. augusztus 27.
A híres, világrekordokat összegyűjtő kiadvány első kiadásából 50 000 példány készült, 1955 karácsonyára bestsellerré vált az Egyesült Királyságban.
Sir Hugh Beavernek, a Guinness sörfőzde ügyvezető igazgatójának először az 1950-es évek elején jutott eszébe egy rekordokat összegyűjtő könyv összeállítása.
Ez is érdekelhet
Lövészek vitája
A kiváltó ok az volt, hogy egy lövészeten nem tudott dűlőre jutni vitapartnerével Európa leggyorsabban repülő vadmadarának kérdésében.
Norris és Ross McWhirter ikertestvérpárt kérte fel a könyv anyagának kikutatására és megírására, ők ezt 13 és fél hét alatt teljesítették, majd a Guinness márkanévvel fémjelezve kiadásra került a kötet.
