Egy kivételével mind az enyészeté lett az ókori világ hét csodája
2020. augusztus 24. 17:54 Múlt-kor
Korábban
A halikarnasszoszi mauzóleum
Uralkodása során az Óperzsa Birodalom Kária nevű tartományának szatrapája, Mauszólosz egy rendkívül impozáns új fővárost építtetett magának és feleségének (egyben nővérének), Artemisziának Halikarnasszoszban (a mai törökországi Bodrum).
Nem volt kérdéses, hogy a számtalan márványépülettel és -szoborral büszkélkedő város építtetője a halálban is hasonló pompában részesül majd.
Mauszólosz Kr. e. 353-ban bekövetkezett halála után Artemisziát a feljegyzések szerint annyira letaglózta a gyász, hogy vízben feloldva megitta férje és fivére hamvait. Mindazonáltal nem omlott össze végleg: felügyelte a hatalmas síremlék felépítését, az új fővárosra tekintő domb tetején.
A terveket két neves görög építész, Püthiosz és Szatürosz készítette el, a háromszintes építmény három különböző építészeti stílust ötvözött: a térségben bevett lükiai, valamint az egyiptomi és a görög mintát. Az alsó szint körülbelül 20 méter magas volt, és lépcsőzetesen haladt felfelé a következő, 36 görög oszloppal körbevett második szinthez, amelynek tetején helyezkedett el a piramisszerű harmadik.

Ennek tetején egy négylovas fogat szobra állt, a műemlék teljes magassága ezzel együtt 41 méter lehetett. A Mauszóleión, azaz mauzóleum négy oldalát a négy legnevesebb görög művész díszítette fel különböző frízekkel és szobrokkal.
A mauzóleum fokozatosan, földrengések sorozata által pusztult el, teljes leromlása a középkorban következett be – a 15. században erődítmények építéséhez és megerősítéséhez hordták el utolsó maradványait. A johannita lovagok által Bodrumban felépített, úgynevezett Szent Péter-várban elhelyezték a síremlék legszebben megmunkált szobrait, ezek egy része ma Londonban, a British Museumban található.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód
- Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
- Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
- Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
- Így került Erdély 100 éve a románokhoz
- Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
- Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
- Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai
- Római kori leletek világítják meg Velence eredetét 19:24
- Szarmata kori településrészletet és római érmét találtak Őrbottyánban 17:17
- A viking hosszúhajók titka: technológia, amely meghódította a tengereket 15:47
- A tiltakozások ellenére is jóváhagyták Donald Trump diadalívének terveit 14:14
- Luxusszállodává alakítják Athén ikonikus moziját 13:03
- A szabadban hódoltak Mithrásznak Horvátországban 11:12
- Zsidó ellenállók búvóhelyeit azonosították a bedzini gettóban 09:47
- Újraelemezték a négyezer éves georgiai kurgánok sziklarajzait 07:24
























