Cukorbaj következtében levágott nagylábujj miatt készítették a 3 ezer éves protézist

A nemzetközi csapat modern mikroszkópokkal, röntgentechnikával és komputertomográfiával vizsgálta meg a protézist. A kutatók megállapították, hogy a műlábujjon többször is eszközöltek kiigazításokat, hogy pontosan illeszkedjen tulajdonosa, egy pap lánya lábára, aki valószínűleg cukorbaj következtében fellépő üszkösödés miatt veszítette el jobb lábának nagyujját. A tudósoknak emellett sikerült rekonsturálniuk, hogy a protézis milyen anyagból és hogyan készült. A kutatásban a kairói Egyiptomi Múzeum (felfedezése után ide vitték a protézist), valamint a Zürichi Egyetem Evolúciós Orvostudományi Intézete munkatársai is részt vettek.

A műlábujj, amely a Kr. e. 1. évezred utolsó századaiból származik, egy olyan mester kézügyességét dicséri, aki nagyon is tisztában volt az ember fiziognómiájával. A mesterségbeli tudás különösen a protézis méretének változtathatóságában, valamint az azon lévő szíj erős felépítésében érthető tetten. A tény, hogy a protézis ilyen fáradságos és aprólékos munkával készült, arra utal, hogy tulajdonosa a természetes megjelenést, az esztékikumot és a kényelmet is fontosnak tartotta, és szerencséjére volt is olyan szakember, aki a műlábujj megalkotásával ezt biztosítani is tudta számára. 

A vaskorból származó protézist egy kifosztott sírban találták meg, amelyet egy még korábbra datálható, régóta üresen álló kápolna kőzetébe vájtak a Sejh Abd el-Kurna-i rejtekhelyen található dombon. A kápolna a Kr. e. 15. századból származó monumentális sziklasírok egy csoportjának képezte részét, amelyet a felső rétegek számára építettek. A Bázeli Egyetem szakértői 2015 vége óta tanulmányozzák az ősi elittemetőt, valamint annak környékét.

A legkorábbi Sejh Abd el-Kurna-i sírok a Kr. e. 2. század elejére datálhatók, a temető azonban a Kr. e. 15. században élte „virágkorát” – ha lehet ilyesmiről beszélni egy temető esetében. A sziklába vájt építményeket számos alkalommal újra felhasználták, és legalább részleteikben újraformálták a Kr. e. 1. évezred folyamán. Jóval később lakásokként is felhasználták a sírokat, főként helyiek – a folyamat a korai keresztény remetékkel kezdődött, és csak a 20. században ért véget.

A Svájci Nemzeti Tudományos Alap által finanszírozott projekt során mikroanalatikus, tudományosan megalapozott módszereket, valamint precíziós technológiát és fotográfiát is használtak. A Bázeli Egyetem tudósai a zürichi Eidgenössische Technische Hochschule, Zürich (ETH, magyarul Szövetségi Műszaki Főiskola) geodéziában és geológiában jártas szakemberivel karöltve tudományos úton vizsgálják meg a feltárási terület és környezetének természetes és mesterséges módon kialakult építményeit. A szakemberek egy régészeti és geológiai 3D-s térkép elkészítését tervezik, amelyen a terep alaktani sajátosságait, valamint a föld alatti építményeket is fel fogják tüntetni. A kutatók szeretnék rekonstruálni a temető egyes korszakokon átívelve történő fejlődését.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

15. A középkori magyar királyság megteremtése
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
• A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
• Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
• 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
• A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
• Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére
  
• Harcokkal és törvényekkel fektette le Szent István az évezredes magyar államiság alapjait