Attila palotája Tápiószentmártonban

Attila mellszobra az Attila-dombon

Különféle leírások szerint a 400-453 között élt hun király egy ideig a mai Tápiószentmárton területén egy fából és kőből épült palotában lakott, s az is vélelmezhető, hogy a közelben temették el - mondta Tóth János. Ez adta az ötletet, hogy a palota képzeletbeli mását itt felépítve, egyedülálló idegenforgalmi és kulturális értékkel gazdagodhatna a település, amely ezáltal meghozná a fellendülést az egész térségnek - tette hozzá.

 

A 100x100 méteres, a görög, a római építészet hatását magán viselő épületmúzeum, éttermet, szállodát is magában foglalna. A beruházás hozzávetőleg kétmilliárd forintba kerülne, amelyet a kulturális tárcától, EU-s forrásokból és magánbefektetőktől várják - hívta fel rá a figyelmet a titkár. Egy magát egyelőre megnevezni nem kívánó külföldi üzletember már jelezte is, több százmillió forintot szívesen ráfordít a megvalósulásra. Most a Ruda Győző vezette építészeti csoportot fel is kérték a palota részletes terveinek kidolgozására. A leendő vár az Attila-domb szomszédságában épülne meg. E természetes képződményt a földből áramló mágneses kisugárzásnak köszönhetően mozgásszervi és egyéb panaszok gyógyhelyeként tartanak számon. Ez évben már százezren látogattak ide, közöttük sok külföldi - közölte az MTI-vel Kocsi János, a területet magában foglaló Kincsem Lovaspark tulajdonosa. A gyógyhely, a lovaspark és a majdani palota együtt egy olyan turisztikai értéket képvisel, ami az ország idegenforgalmi vonzerejére is jótékonyan hatna - tette hozzá.

 

A közelben hamarosan hozzákezdenek Attila sírjának felkutatásához is. Különböző adatokból ugyanis arra lehet következtetni, hogy 453-ban ezen az akkor, a Tisza árteréhez tartozó mocsaras vidéken temették el aranykoporsóban a hunok királyát.

 

(Panoráma)