Az szép szabadságra, magyarság javára
2004. október 25. 12:00
Megemlékezések
A négyszáz évvel ezelőtti, 1604-ben kezdődött, Bocskai István erdélyi fejedelem által irányított szabadságharcra emlékeznek Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, ahol egykor a felkelés központja volt - tájékoztatták a szervezők csütörtökön az MTI-t.
Október 22-én, pénteken Rakamazon avattak emléktáblát a valamikori egyik győztes csata résztvevőinek tiszteletére, míg 30-án, szombaton Tiszalökön leplezik le a harcoló hadak vezetőjének, Bocskai Istvánnak a szobrát. A Tokaj szomszédságában fekvő Rakamaznál 1604. október 24-25-én csaptak össze Bocskai csapatai az osztrák császári sereg Tiszánál megrekedt részével és semmisítették meg azt. Négy évszázaddal ezelőtt, 1604. október 26. és november 7. között a Rakamazhoz közeli Tiszalök lett a Bocskai-féle szabadságharc központja, oda érkeztek tárgyalásokra akkor a török szultán és az erdélyi országgyűlés követei, Kassa város küldöttsége, valamint Felső-Magyarország fő urai. A szabolcsi településen gyülekezett a had is, és onnan indult harcba Felső-Magyarország várainak bevételére.
Tiszalökön készültek a hadjárat tervei, és ott született meg a vallásszabadság később világpolitikai jelentőségűvé eszméje is. A szabadságharc egykori központjában október 29-30-án kétnapos rendezvényen emlékeznek a hősökre. Az első napon konferencián elevenítik fel a történteket, a helyi iskolásoknak vetélkedőt rendeznek a felkeléssel kapcsolatos ismeretekből, és kiállítás nyílik Bocskai István életéről, koráról. Másnap - a szoboravatás mellett - ökumenikus istentiszteletet tartanak a tiszalöki református templomban, ahol a Bocskai Szövetség - mint azt Kreczinger István, a budapesti szervezet elnöke közölte - tizedik alkalommal adja át Bocskai-díjait. Az elismerést azok a Magyarországon, Nyugaton és Erdélyben élő személyiségek kapják, akik kiemelkedően szolgálják a nemzetet. A díjat rajtuk kívül 1996 óta intézmények is elnyerhetik.
(Panoráma)
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
17. A polgári átalakulás programja és megvalósulása a 19. századi Magyarországon
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- Az öntörvényű Garibaldit két magyar bajtársa is segítette a szicíliai partraszállásában
- Újjáélesztette a hazai szabadkőművességet a „dualizmus kultúrpápája”
- Egyedülálló módon megbecsülte gyárának alkalmazottait Ganz Ábrahám
- Elismert régész és szabadkőműves is volt a "dualizmus kultúrpápája"
- A fogságból is megszökött a magyar statisztika atyja, Keleti Károly
- Veszteséges pénznyelőből jövedelmező ágazattá tette a magyar vasutat Baross Gábor
- Sokallta Bosznia megszállásának költségeit, ezért lemondott a miniszterségről Széll Kálmán
- 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
- Egy „második kiegyezés” juttatta hatalomba a Generálist és mamelukjait
- Évszázadokkal később is zarándokoltak az elhagyott maja városokba 18:57
- Hatalmas középkori víz alatti régészeti archívumot vizsgálnak a bergeni öbölben 18:08
- Ótürk rovásírásos emléket és sziklarajzokat találtak Kazahsztánban 17:06
- Szabadtéri fotókiállítás mutatja be a negyvenéves Hungaroring történetét 16:16
- Hatszáz éven át nem változott jelentősen az ibérek génállománya 15:48
- Modern módszerekkel keresik a történelemből eltűnt társadalmi csoportokat 15:01
- Közösségi régészeti projekt indult Luxemburg történelmi emlékeinek feltárására 14:15
- Bérlettel lesz bejárható ötszáz francia műemlék 13:22














