A vörösterror 133 napja

A birodalom alkonya

2003. április 9. 10:07

A hanyatlóban lévő rendszerek utolsó eszköze az erőfitogtatás: az Egyesült Államok felfokozott katonai aktivizmusa erősen emlékeztet a Szovjetunió afganisztáni háborújára, amit abban az időszakban kezdeményezett, amikor a szovjet birodalmi szisztéma már minden eresztékében recsegett - állítja Emmanuel Todd francia történész.

`lator állam`
A most 51 éves kutató 1976-ban okozott először igazi feltűnést azzal a könyvével, amelyben beharangozta a szovjet hatalom közeli bukását. Tavaly szeptemberben A birodalom után, tanulmány az amerikai rendszer szétbomlásáról címen a Gallimard-nál jelentett meg újabb képromboló elemzést.

A Le Figaro munkatársával folytatott beszélgetésben Todd elemzése igazolásának tekinti az Irak ellen indított amerikai inváziót. Szerinte a most folyó háború kapcsán nem iraki válságról, hanem az amerikai szisztéma kríziséről kellene beszélni.

- Az Egyesült Államok egyik alapproblémája, hogy pénzügyileg nem független a külvilágtól, 500 milliárd dolláros kereskedelmi deficitet halmozott fel, miközben az amerikai államgépezet mozgásban tartása napi 1,5 milliárd dollárt emészt fel. A gazdasági szétesés jelei már tavaly előre láthatóak voltak, a többi között például az Enron botrányból - vélekedik Todd. Amerika másik nagy gondja, hogy távol esik a "régi világtól", Eurázsiától, ahol a mai világfolyamatok meghatározó eseményei zajlanak.

Az Irak elleni támadás - az olaj szimbolikus jelentőségén túl - arra az amerikai igényre épül, hogy továbbra is olyan nélkülözhetetlennek mutassa magát, mint amilyen a hidegháború idején volt. A 90-es években a szovjet rendszer összeomlásának káprázatában nem vettük észre, hogy az amerikai "győztes" ezzel párhuzamosan meggyengült - fejtette ki a francia konzervatív lapban Todd. Könyvében egyenesen azt állítja, hogy Amerika "néhány jelentéktelen állam ellen irányuló teátrális háborús hadonászása tulajdonképpen saját hanyatlásának elleplezésére szolgál."

- Az amerikai erő mítoszában élünk, miközben Washingtonnak már arra sincsenek eszközei, hogy gazdasági megtorlással éljen Franciaországgal, Németországgal vagy éppen Törökországgal szemben. Todd megítélése szerint az amerikai társadalom minden szinten szétmorzsolódóban van, s ezt a belső felfordulást, saját válságát vetíti ki a világra.

Az Irak ellen indított háború kimenetelének legvalószínűbb forgatókönyve az, hogy Amerika egy ellenőrizhetetlen, fékevesztett, széthullott és a belső terrorizmus zsákmányává váló országot fog meghódítani, s akkor az lesz a kérdés, hogy miként tud kézben tartani egy - a világ túlsó végén fekvő - forrongó kolóniát, miközben saját problémái is nyomják a vállát.

Emmanuel Todd szerint az amerikai stratégiai szisztémával szemben egyedül a nyugati világ európai régiója képes hatékony ellensúlyt képezni: egyfelől mert az európai unió ipari termelőkapacitása már ma is lényegesen felülmúlja az amerikait, másrészt pedig, hangzik a sajátos érv, mert a kontinens keleti felén a nukleáris stratégiai stabilitás pilléreként ott áll Oroszország.

Az "új" és a "vén" Európa szembeállítása Todd szerint értelmetlen: nincs két Európa, legfeljebb fáziskülönbség van az innovációs pólus - a Párizs-Berlin tandem - és a perifériák között. A korábbi felállásban az Európai Unió számára az egyetlen lehetséges közös külpolitika az amerikai akaratnak való engedelmeskedés volt, tehát az, hogy nem folytatott külpolitikát.

Az iraki válsággal új helyzet állt elő, amiben minden lehetségessé válik, létrejöhet egy valóban közös uniós külpolitika. Az alapvető történelmi tényező ebben Németország emancipálódása. Berlin - Párizzsal dinamikus párost alkotva - ismét önálló nemzetközi tényezővé lép elő, ezúttal a Jó oldalán, miközben tanúi vagyunk annak, hogy Amerika elhagyja a Jó táborát, s valamiféle "lator állammá" válik - jelentette ki Todd, aki meglepő tételeivel különösen az iraki háború kezdete óta szerepel sokat a francia médiában.

Ha az iraki hadszíntéren az amerikaiak viszonylag gyorsan győzelmet aratnak, az elkerülhetetlenül összhangot teremt az oroszok és az uniós államok között, ami paradox módon azt jelenti, hogy Washington katonai sikere valójában az Egyesült Államok stratégiai célkitűzésének kudarcát fogja eredményezni - vélekedik a francia történész.

mti

2019. tavasz: A vörösterror 133 napja
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!