Az eddig hittnél ötezer évvel korábban lakhattak egy bosznia-hercegovinai barlangban
A korábban feltételezettnél ötezer évvel korábban, már mintegy húszezer évvel ezelőtt is éltek emberek a bosznia-hercegovinai Badanj-barlangban: a kutatók új radiokarbonos vizsgálatokkal módosították a lelőhely kronológiáját. A felfedezés révén az adriai térség egyik legfontosabb paleolitikumi lelőhelye a jégkorszak végi környezeti és életmódbeli változások folyamatos dokumentumává vált.
- A bosznia-hercegovinai Badanj-barlang új kormeghatározása alapján az emberi jelenlét ötezer évvel korábbra, mintegy húszezer évvel ezelőttre tehető.
- A kutatók a korábbi és az újabb ásatások során feltárt leleteken elvégzett huszonkilenc radiokarbonos vizsgálat eredményeit összegezték.
- A lelőhely egyedülálló bepillantást enged az utolsó jégkorszak végén az Adriai-tenger térségében élő gravetti vadászó-gyűjtögető közösségek életébe.
A dél-boszniai Stolac közelében fekvő, a Bregava folyó völgye felett harminc méterrel elhelyezkedő Badanj-barlang ideális menedéket nyújtott az őskor emberének. A völgy természetes útvonalat képez a Neretva folyó és Bosznia belső területei között.
A helyszín az 1970-es években került a régészek látókörébe, amikor gazdag felső paleolitikumi leletanyagot, köztük kőeszközöket és a boszniai jégkorszaki művészet legismertebb emlékét, egy állatot ábrázoló vésett követ tártak fel. Az eddigi adatok azonban nem adtak pontos képet a megtelepedés kezdetéről.
A szakemberek most a 2019-ben megkezdett négy terepmunka-szezon eredményeit vetették össze a régebbi feltárások adataival. Huszonkilenc szénizotópos kormeghatározást végeztek el, amelyek közül huszonkettő biztos régészeti kontextusból származott.
Az eredmények a legkorábbi ismert emberi tevékenységet mintegy húszezer évvel ezelőttre, a korábbi becsléseknél ötezer évvel korábbra tolták ki. Az adatok azt mutatják, hogy a vadászó-gyűjtögető csoportok húszezer és tizenkétezer évvel ezelőtt folyamatosan visszatértek a sziklaeresz alá.
Húszezer évvel ezelőtt az adriai térség földrajza jelentősen eltért a maitól. A tengerszint alacsonyabb volt, így a mai északi Adriai-tenger nagy része szárazföldként funkcionált, folyosókat biztosítva a vándorláshoz. A Badanj-barlangot használó közösségek a felső paleolitikum kései szakaszában elterjedt gravetti-kultúrához tartoztak. A leletanyag folyamatossága lehetőséget ad annak vizsgálatára, miként alkalmazkodtak ezek a közösségek a jégkorszak végével járó klímaváltozáshoz, és hogyan módosultak az eszközeik vagy étkezési szokásaik.
Ez is érdekelhet
A kutatás egyik fontos megállapítása, hogy a szakemberek még nem érték el a legkorábbi rétegek alatti alapkőzetet. A legalsó datált rétegek 21 000 és 19 500 évvel ezelőttiek, ami azt jelenti, hogy a lelőhely még régebbi emberi tevékenység nyomait is őrizheti.
A friss eredményekkel a Badanj-barlang bekerült a keleti adriai térség azon kevés lelőhelye közé, amelyek a gravetti időszak korábbi és későbbi fázisaiból is megőriztek leleteket, lehetővé téve a változások egybefüggő vizsgálatát.
