Hangfelvételek ezreit mentik meg az enyészettől Angliában

Több ezer régi hangfelvételt digitalizálnak Délnyugat-Angliában, hogy még azelőtt rögzítsék a helyi lakosok hangját, nyelvjárását és visszaemlékezéseit, mielőtt az eredeti adathordozók végleg tönkremennek. A Sounds of the South West projekt keretein belül a cornwalli dialektusoktól és tengerészdaloktól kezdve a Severn folyó lazachalászatához köthető hagyományokig számos, korábban nehezen hozzáférhető emléket tesznek online elérhetővé az érdeklődők számára.

A bristoli városi archívum munkatársai jelenleg mintegy nyolcezer hanganyagot őriznek, amelyek közül körülbelül háromezret már digitalizáltak, a teljes gyűjtemény feldolgozása azonban akár három évig is eltarthat. A program hosszabb távon mintegy 1500 részletet szeretne közzétenni az interneten a Gloucestershire-től Cornwallig terjedő térség hanganyagait tömörítő gyűjteményekből.

A munka azért vált különösen sürgetővé, mert az évtizedekkel ezelőtt kazettákon és orsós magnószalagokon rögzített felvételek állapota az idő múlásával folyamatosan romlik: az analóg mágnesszalagok anyaga öregszik, ami miatt a rajta tárolt hanganyag minősége akár teljesen lejátszhatatlanná válhat. A projekt munkatársai szerint ezért már csak viszonylag rövid idő áll rendelkezésre arra, hogy a veszélyeztetett felvételeket digitalizálják, mielőtt tartalmuk végleg elveszne.

A digitalizálás ugyanakkor jóval összetettebb folyamat annál, mint hogy a régi felvételeket egyszerűen egy korszerű adathordozóra másolják. Mivel a projekt célja az anyagok nyilvános hozzáférhetővé tétele, az archívum munkatársainak azt is fel kell göngyölíteniük, hogy kik készítették az egyes felvételeket, kik hallhatók rajtuk, illetve kit illetnek meg a hozzájuk kapcsolódó szerzői és egyéb felhasználási jogok. A hanganyagok csak ezek tisztázása után kerülhetnek be az online adatbázisba, ezért egy-egy kazetta feldolgozása a technikai mentés mellett jelentős kutatómunkát is igényel.

A már közzétett mintegy száz felvétel jelentős részén helyi lakosok visszaemlékezései hallhatók, amelyek a térség mindennapi életének és nyelvhasználatának olyan részleteit őrizték meg, amelyek az írott forrásokban kevésbé jelennek meg. Az 1929-ben a cornwalli St Ivesban született Fred Cock például a helyi nyelvjárás olyan kevésbé ismert kifejezéseit idézte fel, mint a tréfát jelentő crant, valamint a ragadós dolgokra használt clidgey szó.

Más felvételek a Délnyugat-Angliában egykor meghatározó mesterségek emlékeit dokumentálják, így a gloucestershire-i halász, Deryck Huby a Severn folyón folytatott lazachalászat hagyományos módszereiről és az ezekhez kapcsolódó helyi kultúráról beszél. Az 1921-ben a cornwalli Penrynben született Joan Hellings visszaemlékezése ezzel szemben saját gyermekkorába enged betekintést, és többek között arról mesél, hogyan ismerte meg a város minden szegletét.

A gyűjtemény részét képezik a 95 éves bristoli dzsesszzenész, John Berry által készített interjúk is, amelyekben az 1960-as és 1990-es évek között helyi muzsikusokat kérdezett pályájuk kezdetéről, tanulmányaikról és fellépéseikről. A több tucat kazettán fennmaradt beszélgetések ritka betekintést engednek Bristol 20. századi zenei életébe, és azt is dokumentálják, miként építették pályájukat az akkori zenészek.

A projekt jelentősége túlmutat az elöregedő hanghordozók technikai megmentésén, mivel olyan nyelvi, társadalmi és kulturális emlékeket őriz meg, amelyek írott forrásokból gyakran egyáltalán nem rekonstruálhatók. A digitalizált felvételek így a helytörténeti kutatások mellett a nyelvjárások, a munkakultúra, a zenei élet és a hétköznapi tapasztalatok vizsgálatához is közvetlen forrásokat nyújthatnak.