Politikai nyomásgyakorlásba kezd a Parthenón-márványok visszaszerzése érdekében Görögország
Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnök bejelentette, hogy kormánya a jövőben határozottabban lép fel az Egyesült Királysággal szemben a Parthenón-márványok visszaszolgáltatása érdekében. A The Guardian című brit napilap a kormányfő athéni konferencián elhangzott beszédére hivatkozva kedden arról számolt be, hogy a British Museum vezetésével folytatott eddigi egyeztetések nem hoztak érdemi előrelépést. A görög vezetés most a politikai nyomásgyakorlástól, valamint egy átfogó, műtárgycserén alapuló kulturális partnerségtől várja a több mint kétszáz éve tartó vita lezárását.
- Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnök bejelentette a Parthenón-márványok hazaszállítását célzó brit-görög tárgyalások intenzívebbé tételét.
- Az athéni vezetés az Európai Unió és az Egyesült Királyság közeledésének feltételeként is hivatkozik a Kr. e. 5. századi műkincsek ügyének rendezésére.
- Görögország cserébe olyan ókori műtárgyak kölcsönadását ajánlotta fel a British Museumnak, amelyek korábban még sosem hagyták el az országot.
A görög kormányfő felszólalásában hangsúlyozta, hogy az ügyet a legmagasabb politikai szintre emelik, és Andy Burnham brit miniszterelnökkel is személyesen fognak tárgyalni róla. Az athéni kabinet csalódottságát fejezte ki amiatt, hogy a korábban kulturális miniszterként is tevékenykedő brit politikus a kormányfői hivatalba lépését követően megváltoztatta a műkincsekkel kapcsolatos korábbi, a visszaszolgáltatást egyértelműen támogató álláspontját, és a kérdést hivatalosan a múzeum hatáskörébe utalta.
Kiriákosz Micotákisz a vitát európai szintű problémának nevezte, jelezve, hogy a szobrok sorsa szorosan kapcsolódhat Nagy-Britannia és az Európai Unió jövőbeli, szorosabb kapcsolatainak kialakításához. A miniszterelnök elismerte továbbá, hogy a British Museum elnökével, George Osborne-nal folytatott tárgyalások egy lehetséges kompromisszumos megoldásról eddig eredménytelenek maradtak.
A vita feloldása érdekében Görögország egy kölcsönösen előnyös megállapodást szorgalmaz. A tervek szerint az athéni Nemzeti Régészeti Múzeum küszöbönálló bezárása és felújítása lehetőséget teremtene arra, hogy a görög állam eddig külföldön sosem látott, felbecsülhetetlen értékű ókori műtárgyakat adjon kölcsön a londoni intézménynek.
Cserébe a britek átengednék a márványokat, amelyek így újraegyesítve az Akropolisz Múzeumban lennének megtekinthetők. A görög vezetés szerint a brit közvélemény is egyre nyitottabb a történelmi műkincsek hazatérésére, ami egy egyedülálló kulturális partnerség alapját képezhetné a két ország között.
Ez is érdekelhet
A Parthenón-márványok az európai kultúrtörténet egyik leghíresebb és legvitatottabb leletegyüttesét alkotják. A Kr. e. 5. században készült, eredetileg az athéni Parthenónt díszítő domborművek és szobrok sorsa a 19. század elején vett drasztikus fordulatot. Lord Elgin, Nagy-Britannia Oszmán Birodalomba akkreditált nagykövete egy vitatott engedélyre hivatkozva távolíttatta el a műkincseket az akkor török uralom alatt álló Athénból több mint kétszáz évvel ezelőtt.
A jelentős anyagi nehézségekkel küzdő diplomata 1816-ban kényszerült eladni a mintegy 160 méternyi frízszakaszt és a kapcsolódó szobrokat a brit kormánynak, ahonnan azok a British Museum gyűjteményébe kerültek. A műkincsek eltávolításának jogszerűségét Görögország azóta is vitatja, és hosszú ideje küzd a Londonban és Athénban kettéosztott alkotások újraegyesítéséért.
