Tőrtöredék árulkodik egy 16. századi emberölésről Kassán
Egy 16. századi női csontváz mellkasában talált fémtöredék alapján rekonstruáltak egy kora újkori emberölést szlovákiai antropológusok. Ahogy az a Digital Applications in Archaeology and Cultural Heritage című folyóiratból kiderül, az Eperjesi Egyetem kutatói modern képalkotó eljárásokkal vizsgálták meg a maradványokat.
- Szlovákiai kutatók egy 16. századi nő csontvázában egy fémből készült tőrtöredéket azonosítottak Kassa központjában.
- A tomográfiai vizsgálatok és a térbeli modellezés segítségével a szakemberek megállapították a fegyver típusát és a támadó megközelítő magasságát.
- A feltárás helyszíne és a rendes temetési rítus arra utal, hogy az áldozat nem volt bűnöző, de a halál pontos indítéka ismeretlen maradt.
A szakemberek a jelenlegi kassai Baštová utca területén, a hajdani városfalak közötti egykori temetőben végeztek régészeti feltárásokat. Ezt a védművek közötti sávot a korszakban parkánként ismerték.
A kutatások során 62 csontvázat emeltek ki a földből, amelyek közül egy 51 év körüli kaukázusi női maradvány makroszkópos vizsgálatakor a kutatók egy 12,2 milliméter hosszú fémrészecskére bukkantak a hátcsigolyában. Az acélból vagy vasból készült töredék formája és a szegycsont alsó részének bal oldali perforációja egyértelművé tette, hogy a fémdarab egy fegyverből származik. A vizsgálatok alapján a sérülést egy stiletto típusú, keskeny pengéjű tőr okozta, amely a 16. és a 17. században elterjedt fegyvernek számított.
A fegyver behatolási szögének és a támadás körülményeinek megállapításához a kutatócsoport a Medical Image and Data Resource Center adatbázisát hívta segítségül. Egy hasonló korú modern páciens anonimizált CT-felvételeinek felhasználásával a szakemberek létrehozták az áldozat mellkasának térbeli modelljét.
A tőr digitális rekonstrukciója után a tudósok két forgatókönyvet vázoltak fel. Az első verzió szerint az áldozatot két különálló szúrás érte a szegycsonton és a hátcsigolyán, míg a második alapján egyetlen döfés hatolt át mindkét csonton. Az elemzések során a támadó magasságát 165 és 178 centiméter közé tették, a szúrás sebességét óránkénti 3,5 és 62 kilométer, energiáját pedig 5,71 és 272,9 joule közötti értékre becsülték.
Ez is érdekelhet
A stiletto a korszakban sokoldalúan használt eszköz volt, amelyet a lovagok a páncélzat illesztésein áthatoló másodlagos fegyverként, a harctereken pedig kegyelemdöfések céljából alkalmaztak. Rejtett viselhetősége és a minimális vérzéssel járó szúrás képessége miatt a bérgyilkosok körében is népszerűvé vált.
A kutatók szerint a gyilkosság indítéka a rendelkezésre álló adatok alapján nem határozható meg. Mivel a nőt a megszentelt temetőben hantolták el, valószínűsíthető, hogy nem számított bűnözőnek. A 13. századtól a magyarországi egyházi szabályozás egy ezüstmárka megfizetése ellenében engedélyezte a fegyverrel vagy méreggel meggyilkolt áldozatok egyházi temetését, így a rítus megléte nem zárja ki a szándékos emberölés tényét.
