Előkerültek a legendás Vesta-szűz földi maradványai

A földi maradványokon – amelyek több évszázadon át egy olasz katedrálisban hevertek – elvégzett vizsgálatok megerősíthetik Krizantusz és Dária, a keresztény vallásra való áttérése miatt meggyilkolt házaspár legendáját. Habár száz százalékos pontossággal nem lehet azonosítani a csontokat, „minden rendelkezésünkre álló bizonyíték azt mutatja, hogy ezek Krizantuszhoz és Dáriához tartoznak” – mondta el Ezio Fulcheri, a Genovai Egyetem paleopatológusa.

A földi maradványok 2008-ban, az észak-olasz város, Reggio Emilia katedrálisának renoválásakor, háromszáz csont társaságában kerültek elő a főoltár alatt fekvő kriptából, ahova Allesandra Cinti, a Torinói Egyetem antropológusa szerint 500 évvel ezelőtt helyezhették. A csontok megvizsgálása során kiderült, hogy a férfi és a nő a halál beálltakor jó egészségnek örvendett. A karcsú, filigrán alkat, a széles medence és a hegyes áll azt valószínűsíti, hogy az egyik csontváz egy húszas éveiben járó nőé lehet. A feltételezést azóta a DNS-vizsgálatok is megerősítették – mondta el Fulcheri.

A kutatócsapat szerint a nő nem más, mint Dária, aki a legenda szerint Vesta-szűz volt, mielőtt áttért volna a kereszténységre. „A csontok azt mutatják, hogy a nő kevés fizikai stressznek volt kitéve” – nyilatkozta Cinti. „Magán hordozza a Vesta-szüzek karakterjegyét, de hogy valóban az lett volna, afelől nem lehetünk teljesen bizonyosak” – tette hozzá. A második csontváz egy fiatalemberé volt, a csontok állapotából ítélve valószínűleg 17-18 éves lehetett – ha a legenda igaz, ő volt Krizantusz.

Krizantusz egy római szenátor fiaként látta meg a napvilágot, s még tinédzserkorában tért át a kereszténységre. Apja ezt óriási hibának vélte, s mindent megtett, hogy megszervezze a Dáriával való házasságot. „Az ókori gondolkodásban a vallás és a politika egybefonódott. Így ha politikai problémák adódtak, akkor ezzel párhuzamosan vallási gondok is keletkeztek” – magyarázta Takács Sarolta, a Sage College történésze. A legenda szerint Krizantuszt nem sikerült eltántorítani tervétől, amely így visszafelé sült el: a férfi Dáriát is rábeszélte, hogy térjen át a kereszténységre, összeházasodtak, de megtartották a szüzességi fogadalmukat.

„Ez minden olyannal szembemegy, amit a római társadalom hirdet” – magyarázta Candida Moss, a Notre Dame Egyetem munkatársa, aki elmondta: hatásukra rengetegen tértek át az új, üldözött vallásra. Krizantuszt és Dáriát azonban elfogták és megkínozták; a fogadalmát megtörő Vesta-szűz tipikus büntetése a halálra éheztetés volt, a kereszténységre való áttérés miatt az életfogytig tartó prostitúció a lehető legrosszabbnak számított egy papnő esetében – magyarázta Takács.

A rómaiak úgy gondolták, hogy Dária áttérése beláthatatlan következményekkel járna, s mivel egyszerre mindössze hat Vesta-szűz működött, a fiatalasszony elvesztése veszélyeztette volna Róma hitéletét. „Velük kapcsolatban nem árt hangsúlyozni, hogy személyük szervesen összefonódott a város életével. Ha jól végezték a dolgukat, Róma virágzott, ha nem, a város komoly problémákkal küzdött” – mondta el a kutató.

A történet szerint Krizantuszt halálra ítélték, Dáriát prostitúcióra kényszerítették. Krizantuszt börtöne azonban egy csodának köszönhetően kertté változott, feleségét pedig egy nőstényoroszlán mentette meg. Az isteni beavatkozás ellenére mindkettejükre halál várt, a legenda úgy tudja: élve égették el őket Rómában.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

9. Demográfiai változások Magyarországon 1945-től
II. Népesség, település, életmód

• Propagandakampánnyal sem tudtak sok magyarországi szlovákot rávenni a Csehszlovákiába költözésre 1946-ban
• Hiába tiltakoztak sokan, több tízezer magyarországi németet telepítettek ki a kollektív bűnösség elve alapján
• Szinte bárki felkerülhetett a kitelepítendők listájára Rákosi alatt
• Magyarok is települtek át „szlovákként” Csehszlovákiába a lakosságcsere keretében
• Megérdemelték a kitelepítést a németek?