Kristályok segítették a vikingeket a tengeren
2011. február 3. 14:09
"Napkő" kristályok segíthették a viking hajósokat hosszú utazásaik során, hogy a napot a ködös, felhős időben is könnyedén megtalálják - állítja Horváth Gábor egy frissen megjelent tanulmányában.
Korábban
Egy viking legenda szerint izzó követ kellett a nap felé tartani, s az égitest még a legsűrűbb köd ellenére is megmutatta magát. Ez elsőre varázslatnak tűnik, a tudósok azonban miután megmérték a fény tulajdonságait, kijelentették: a polarizált fény – amely ugyanúgy viselkedik, mint a mitikus kristály – segíthette a hajósokat az Atlanti-óceán átszelésében. A tanulmány a Philosophical Transactions of the Royal Society B című periodikumban olvasható.
A Skandináviából érkező, Észak-Európát, a brit szigeteket és az Atlanti-óceán északi felét 750 és 1050 között pusztító és meghódító harcosok jól képzett tengerészek voltak, könnyedén teljesítették a Norvégia, Izland és Grönland közötti több ezer kilométeres távokat. A nyári hajózási szezon alatti folyamatos napfény megakadályozta őket abban, hogy a csillagokat használják, ráadásul akkor még a mágneses iránytűt sem fedezték fel Európában.
A Sigurd nevű harcosról szóló izlandi saga, egy bizonyos sólarsteinn-nek (napkő) nevezett tengerészeti eszköz jelenlétére utal, amelyet a hódító utak során használtak. Ebben Olaf király a nap elhelyezkedéséről konzultál Sigurddal, s hogy megadja a választ a kérdésre, „Olaf megragadta a követ, felnézett az égre és meglátta honnan jön a fény, hol van a láthatatlan Nap”. 1967-ben egy dán régész, Thorkild Ramskou úgy gondolta, hogy ez a kő egy polarizált kristály lehetett, például az ún. izlandi kristály, a kalcit egyik átlátszó formája, amely nagyon gyakori Skandináviában.
Horváth Gábor, az ELTE Biológiai Fizika Tanszékének habilitált docense, az MTA doktora és Susanne Åkesson, a Lundi Egyetem ökológusa 2005 óta foglalkoznak a kérdéssel. Az egyik kísérletben, Finnország északi részén 180 fokos halszemoptikával készítettek fotókat részben felhős időben, vagy alkonyatban, s megkérték a tesztalanyokat, hogy állapítsák meg a nap helyét. A 99 százalékos hibahatár arra a következtetésre juttatta a kutatókat, hogy a vikingek nem hagyatkozhattak pusztán szemeikre az égitest tájolásakor.
2005-ben különböző időjárási viszonyok között az ég polarizációs mintájának megvizsgálásával a napkövek hatékonyságát is felmérték a svéd jégtörő, az Oden fedélzetén. A kutatók valósággal megdöbbentek, amikor a szemük elé tárult a kép: a ködös, vagy felhős időben a polarizációs fény mintája hasonló a tiszta égboltéhoz. A polarizáció nem annyira erős, de éppen elég ahhoz, hogy megfelelő információval lássa el a vikingeket – állapította meg Åkesson.
Sean McGrail oxfordi kutató szerint mindez nem azt jelenti, hogy a vikingek valóban használtak volna ilyen köveket, mivel az emberek korábban is hajóztak. Az írásos források azt mutatják, hogy a vikingek és a kora középkori hajósok a napkövek mellett a partok elhelyezkedését, a madarak vándorlását, a bálnák vonulását és a szigetek felett levő felhőket használták iránytűként. „Ha találnánk egy hajóroncsot, rajta egy napkővel, megnyugodnék” – mondta el McGrail.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
20. Az 1956-os forradalom Magyarországon
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- A mesterek győzték le a tanítványokat a melbourne-i medencében 1956-ban
- Az elsöprő túlerővel szemben sem adták fel a harcot a magyar felkelők 1956-ban
- Kegyetlen megtorlás követte a reményekkel teli forradalmat
- Eredetileg orvosnak tanult Maléter Pál, az 1956-os forradalom honvédelmi minisztere
- A náci hadigépezet megtörése után az 56-os forradalom leverése is Zsukov marsallra várt
- Így működött a kádári megtorló gépezet
- Saját magáról mintázta Árpád vezért Feszty Árpád tegnap
- Még a hóhér sem bírta a király elleni merénylő vallatásának látványát tegnap
- Egyre súlyosbodó betegsége ellenére haláláig alkotott Alphonse Daudet tegnap
- A Városliget arculatához is hozzájárult az ezeréves Magyarország megünneplése tegnap
- Főleg regényeket írt, a köztudat mégis egy musicalhez köti Sólem Áléchem nevét tegnap
- A magyar kultúrával ismerkedhettek a washingtoni magyar nagykövetség rendezvényére érkezők tegnap
- A gyilkossági kísérlet után nem sokkal megbocsátott merénylőjének II. János Pál pápa tegnap
- A világ legcsúszósabb anyagaként döntötte meg a Guinness-rekordot Plunkett találmánya 2024.05.12.