Dedikált könyvritkaságokat és Weöres Sándor kéziratát bocsátják árverésre
Egy eddig ismeretlen, részben Weöres Sándor kézírását őrző verskézirat és több dedikált irodalmi ritkaság is kalapács alá kerül a legújabb hazai online aukción: a vasárnap estig tartó árverésen összesen 223 tételre licitálhatnak az érdeklődők. A kínálat rendkívül változatos: Mária Terézia nemesi oklevelétől kezdve egészen a modern Nobel-díjas tudósok, mint Karikó Katalin dedikációjáig számos különlegesség gazdagítja a felhozatalt.
- Újabb online árverést rendez az Antikvárium.hu ritka és dedikált könyvek, valamint kéziratok részvételével.
- Az aukció legértékesebb tételei között szerepel József Attila és Szerb Antal egy-egy dedikált kötete.
- A kínálatban egy eddig ismeretlen, többek között Weöres Sándor által is írt kézirat is megtalálható.
Az aukció egyik legkiemelkedőbb darabja József Attila 1929-ben megjelent harmadik verseskötetének, a "Nincsen apám, se anyám" című műnek egy dedikált példánya. Az 1000 számozott példányban kiadott könyv a 613-as sorszámot viseli, a címlapon pedig a költő kézírásos ajánlása olvasható, amely az 1929-es karácsonyra van datálva.
A kutatócsoport megállapítása szerint a dedikáció címzettjének kiléte komoly irodalomtörténeti rejtélyt jelent. A könyvön olvasható „Basilides Bencének” dedikálás ugyanis a kutatások jelenlegi állása szerint ismeretlen a magyar művelődéstörténetben, annak ellenére, hogy a Basilides név több jelentős művészt is fémjelez. A szakértők szerint a név vagy egy tévesen leírt személyre, esetleg egy bizalmas baráti megszólításra, leginkább Basilides Barna festőművészre utalhat.
A korszak irodalmi élete szempontjából hasonlóan értékes tétel Szerb Antal 1934-ben megjelent főműve, a Magyar irodalomtörténet első kiadásának dedikált példánya. A szerző a marosvécsi Helikon pályázatára készítette el a szintetizáló munkáját, amellyel jelentős országos ismertséget szerzett magának. A könyv címlapján olvasható bejegyzésben az író „Bözsi kisasszonynak” ajánlja a kötetet az 1934-es könyvnapokon nyújtott segítségéért.
Az irodalomtörténeti nyomozás valószínűsíti, hogy a rejtélyes címzett Halász Gyula földrajztudós leánya, Halász Etelka Erzsébet (Bözsi) volt, akivel a szerző kiterjedt társasági és baráti kapcsolatot ápolt a két világháború közötti években.
A nyomtatott ritkaságok mellett egy különleges poétikai relikvia is feltűnik a listán: egy kilenc verssorból álló autográf kézirat. A négyzetrácsos lapon rögzített költemény minden sorát más személy írta, a szakértők pedig a második sorban Weöres Sándor kézírását azonosították. A rögtönzött, trágár kifejezésekben végződő, baráti játéknak tűnő vers Mérnök János pécsi születésű mérnök és zongoraművész hagyatékából került elő.
Mivel Mérnök élénk kapcsolatot ápolt a korszak jelentős költőivel, többek között Pilinszky Jánossal és Illyés Gyulával, a kutatók szerint az ismeretlen szerzőségű sorok is az ő baráti társaságuk tagjaihoz köthetők.
Ez is érdekelhet
Az irodalmi aukciókon feltűnő hasonló dokumentumok jelentősége jóval túlmutat a puszta gyűjtői szenvedélyen. A két világháború közötti magyar irodalmi élet, különösen a Nyugat folyóirat és holdudvarának korszaka a hazai szellemi élet egyik legfontosabb időszaka volt. A dedikált példányok és a személyes levelezések sokat elárulnak az alkotók közötti kapcsolatrendszerekről, a mecénási viszonyokról és a korszak társasági szokásairól.
Az ilyen jellegű árverések sok esetben olyan rejtett irodalomtörténeti adatokra is fényt derítenek, amelyek a hivatalos levéltári forrásokból hiányoznak, ezzel is segítve a 20. századi magyar művelődéstörténet pontosabb megismerését.
