Végéhez ért a Lajta monitor felújítása

A folyami monitor rekonstrukcióját egy nagyobb európai uniós (EU) pályázat keretében végezték. A 350 millió forintos EU-s támogatásból a Lajtán kívül két gőzhajó (a Neszmély és a Zoltán), a neszmélyi hajóskanzen, valamint a Hilltop borászat látogatóközpontja is megújul december 23-ig - mondta el a Zoltán Gőzös Közhasznú Alapítvány kuratóriumi elnöke.

Portás Csaba beszámolója szerint a Neszmély gőzhajón többek között szálláshelyeket és interaktív szimulátort alakítottak ki, a Zoltán gőzösön hajózástörténeti kiállítást és szakkönyvtárat helyeznek el, míg a hajóskanzen új burkolatot, parkolót, játszóteret kap, és akadálymentesítésére is sor kerül. Mint Kamocsay Ákos, a Hilltop Bor Kft. borásza hozzátette, az uniós projekt keretében átépítik melegeshegyi boréttermük és szállójuk kilátóját és kóstolópincéjét, valamint játszóteret, szabadtéri rendezvényhelyszínt és -sátrat hoznak létre.

Stankovics András, a Zoltán Gőzös Közhasznú Alapítvány kurátora a Lajta történetét ismertetve elmondta, a folyami hadihajó Európában az első monitorok között épült meg 1871-ben az újpesti hajógyárban. Végigharcolta az I. világháborút, annak végére azonban már elavultnak számított, így az antanthatalmak nem szállították el. Mára a hajótípusból mindössze hét maradt a világon - magyarázta.

Mint a hajómérnök megjegyezte, a története során számos átalakításon átesett felépítmény rekonstrukciójakor az 1887-es állapotot vették alapul. A kis oldalmagasságú, széles testű, lövegtornyos páncélozott hadihajók gyűjtőnevüket az amerikai polgárháború idején épített, 1862-ben vízre bocsátott USS Monitor elnevezésű hajóról kapták, mert az azon alkalmazott haditechnikai újítások annyira beváltak, hogy az egész világon alkalmazni kezdték őket. Európában az angolok után, másodikként az Osztrák-Magyar Monarchia építtetett ilyeneket. Ezek közül az első kettő a fiumei hajógyárban épült Maros és az Újpesten épült Lajta voltak. Mára e hajótípusból mindössze hét maradt a világon.

A Lajta monitort 1871. május 17-én Leitha néven bocsátották vízre Újpesten. A kiegyezés után születőben levő magyar ipar büszkeségét az Első Magyar Pest-Fiumei Hajógyár Rt. építette meg. A Monarchia haditengerészetében is újdonságnak számító hajón volt az első forgatható lövegtorony, s ez volt az első tisztán fémből épült, két csavarral hajtott, csupán géppel mozgatott hadihajó. A Leitha 1872-ben állt szolgálatba a Duna Flottillánál, első hadi bevetése 1876-ban Belgrádnál volt.

Végigharcolta az I. világháborút, majd 1919-ben már magyar néven, Lajta monitorként vett részt a Tanácsköztársaság alatti harcokban. 1920-ban a hajót a trianoni békeszerződés után Magyarországnak ítélték azzal, hogy a továbbiakban csak fegyvereitől megfosztva, polgári hajóként alkalmazható. 1921-ben a fegyverzetétől megfosztott csupasz hajótestet a Fleischmann Antal nevét viselő Dunakotró és Gőzhajózási Vállalat vette meg. Itt 1928-ban elevátorhajónak építették át és József Lajos néven, kotróhajóként működtették. 1948-tól a cég jogutódja, a Folyamszabályozó és Kavicskotró Vállalat (Foka) üzemeltette, FK-201-es néven. Főgépe akkor már nem gőzgép, hanem egy Láng-féle dízelmotor volt.

Lelkes magánszemélyek már 1986 óta dolgoztak a megmentésén. Margitay-Becht András, amatőr hajózás történész kezdeményezésére 1992. november 11-én védetté nyilvánították, s 1993-ban már ismét Lajta néven került - állami tulajdonban maradva - a Hadtörténeti Intézet és Múzeum kezelésébe. Felavatásának 125. évfordulóján, 1996-ban Budapesten állították ki, megtépázott lövegtornyában alkalmi kiállítás nyílt a műszaki-technikai matuzsálem történetéről.

A Lajta monitor sokáig a Dunai Honvéd Folyami Flottilla újpesti hadikikötőjében várta sorsa jobbra fordulását, majd 2005 áprilisában a Zoltán Alapítvánnyal kötött megállapodás alapján Neszmélyre került. A hajó felújítása a Hadtörténeti Intézet és Múzeum, valamint a Zoltán Alapítvány közötti megállapodás értelmében Komáromban folyt. 2010. augusztus 20-i budapesti újraavatása után átúsztatják végleges kikötőjébe, a szintén megújuló neszmélyi Hajóskanzenbe.

Az újrakeresztelés részletei

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

1. A középkori város és a céhes ipar
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
• Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
• Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
• A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
• A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
• Valóban nem ittak vizet a középkorban?
• Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
• Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
• Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?