Lemondtak a Franco-korszak áldozatainak azonosításáról

A bíró októberben elrendelte az 1936-39-es polgárháború alatt és az azt követő Franco-diktatúra első éveiben statáriálisan kivégzett köztársaságpárti áldozatokat rejtő tömegsírok feltárását az eltűntek azonosítása végett, de döntése nagy vitát váltott ki a spanyol társadalomban. Az ügyészség is ellenvetéssel élt Garzón eljárása ellen, s ennek hatására leállították az exhumálásokat.

Garzón most egy új állásfoglalásában leszögezte: a diktátor és a rezsim volt vezetői büntetőjogilag nem vonhatók felelősségre, mert már nem élnek. Következésképpen annak a spanyol bíróságnak sincs hatásköre az ügyükben, amelynek ő is tagja, és amely az emberiesség elleni bűncselekményeket vizsgálja Spanyolországban. A bíró elismerte, hogy a tömegsírok vizsgálata a helyi bíróságok hatáskörébe tartozik.

Az ügyészség azzal érvelt a vitában, hogy a polgárháború (1936-39) és a diktatúra (1939-75) alatt elkövetett politikai gyilkosságok elévültek az 1977-es amnesztiatörvény értelmében, és hogy Garzón - továbbra is fenntartott - álláspontjával ellentétben nem minősíthetők emberiesség elleni bűncselekménynek.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

5. Demográfiai és etnikai változások Magyarországon a XVIII. században
II. Népesség, település, életmód

• „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
• Már ötéves korában megválasztották, de sohasem uralkodott az utolsó erdélyi fejedelem
• A másfél évszázadnyi török uralom mérlege