Génbankkal azonosítják a Franco-rezsim áldozatait

A háború során sokan menekültek Franciaországba, Svájcba, Olaszországba, sőt még Brazíliába is - az ő leszármazottaik találkoztak a múlt héten a Madridtól északra található Aranda de Duero városának kulturális központjában. A megbeszélések mellett mindannyian vért is adtak: ez is bekerül abba a különleges génbankba, amelynek segítségével az egykori tömegsírok áldozatait szeretnék 2009-re azonosítani - nyilatkozta a sajtónak Emilio Silva, a Szövetség a Történelmi Emlékezet Helyreállításáért (ARMH) elnöke.

A történészek szerint a polgárháborúban összesen körülbelül félmillióan halhattak meg, míg Franco győzelme után további 50 ezer embert végeztek ki a tábornok csapatai, illetve további tízezrek kerültek börtönbe. Míg a rendszer saját halottait hősként temette el, és emlékezett rájuk, az ellenfélnek holtában sem volt kegyelem: a testeket jeltelen tömegsírokba dobálták, az ország több pontján.

A tábornok 1975-ös halálát követően aztán a pártok megegyeztek abban, hogy maguk mögött hagyják a múltat, és keresztes hadjárat helyett amnesztiában részesítettek mindenkit. Tavaly októberben azonban megváltozott a helyzet, és a szocialista kormányzat keresztülvitte a Történelmi Emlékezet törvényét, amely többek közt állami támogatásban részesíti a tömegsírok feltárását és elemzését végző szervezeteket.

Az ARMH is ilyen: az elmúlt nyolc évben 110 tömegsírból közel 1200 ember maradványait exhumálták, ám még további 400 hasonló tömegsírt szeretnének megtalálni, ahol további 5000 ember holtteste lehet. Ezt segíti a Burgos tartományban most felállítandó DNS-bank is, amelynek helye is sokat elmond a múltról: egykor itt zajlott a legtöbb kivégzés, hiszen ott volt a spanyol vasutas szakszervezetek központja.

A szervezet határozottan kiáll tevékenysége mellett, és mindenkit az egykori áldozatok azonosítására szólított fel, mert "szégyenletesnek tartjuk, hogy míg Dél-Afrikában, Guatemalában, Cipruson és Timoron ez állami feladat, nálunk nem néznek szembe a múlttal".