Anschluss 70 - Erőpróba a Duna-medencében
2008. március 12. 15:00
Hetven éve, 1938. március 12-én német csapatok vonultak be Ausztriába, Adolf Hitler német kancellár még aznap kinyilvánította az állam Németországhoz való csatolását.
Korábban
A virágok háborúja
A hatalmát a harmincas évek második felére megszilárdító Hitler 1938-ra elérkezettnek látta az időt külpolitikai törekvéseinek megvalósítására. A Ruhr- és a Saar-vidék visszaszerzése mellett elsődleges célja a német nyelvterületek egységesítése volt, annak ellenére, hogy az I. világháborút lezáró versailles-i békeszerződés egyértelműen kimondta: Ausztria és Németország nem alkothat egységet.Az esemény feletti ellenőrzést elvesztő, kétségbeesett kancellár a szociáldemokratákat és a kommunistákat is "harcba szólította" a patriotizmus felélesztéséért és a függetlenség megőrzéséért. Március 13-ra népszavazást írt ki az ország önállóságának megőrzésére, a kedvező döntés reményében még a korhatárt is 24 évre emelte, hogy távol tartsa a náci ideológia iránt nagy számban elkötelezett fiatalokat.
A Wehrmacht 8. hadosztálya március 12-én reggel átlépte a határt, ellenállásba nem ütköztek, a fogadtatás inkább barátságosnak volt mondható. Sokan karlendítéssel és virágokkal várták a bevonulókat (innen a Blumenkrieg kifejezés), a legnagyobb ovációban azonban az "egykori határt" szülőfaluja, Braunau közelében átlépő Hitler részesült.
A hatalomátvétel zökkenőmentesen, mintegy két hét alatt végbe ment, persze ehhez az is kellett, hogy a nácik pillanatok alatt bebörtönözzenek több mint 70 ezer, a rendszerre veszélyt jelentő ellenzékit. A nagyhatalmak szorosan figyelemmel kísérték az Anschlusst (vagyis kerülték a beavatkozást), a folyamat az április 10-én megtartott (nyílt és nem titkos) népszavazással zárult, amelyen a szavazók 99,73 százaléka az egyesülés mellett voksolt.
Ausztria évekre elvesztette önállóságát, Ostmark néven lett a harmadik birodalom tartománya. Csak 1945-ben lett újra független, teljes szuverenitását pedig csak az 1955-ös alaptörvény elfogadása után nyerte vissza.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
1. A középkori város és a céhes ipar
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
- Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
- Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
- A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
- A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
- Valóban nem ittak vizet a középkorban?
- Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
- Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
- Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
- A nemesek pártfogása járult hozzá a szabadkőművesség elterjedéséhez 09:05
- Kizárták a pártból az amerikaiakkal barátkozó szovjet katonákat tegnap
- A törökök mellett a szomszédos hatalmakkal is szembe kellett szállnia Hunyadi Mátyásnak tegnap
- A vasbeton alkalmazásának első meghonosítójára emlékeztek tegnap
- Ősszel nyílik meg a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása tegnap
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata tegnap
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet tegnap
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc 2024.04.24.