A szabadkőműveseket keresi a Da Vinci-kód írója

Dan Brown kedvelt hőse, a tudós-kalandor Robert Langdon a következő regényben Washingtonban nyomozva keresi majd az amerikai történelem rejtélyeit. A Salamon kulcsa címet viselő regény részben a valóságra épül, az igen régi és kiterjedt szervezet tagjai azonban aggódnak a könyv miatt: Akram Elias, a Washingtoni Nagypáholy vezetője az AFP hírügynökségnek elmondta, hogy bár a szerző megkereste őket, nem beszéltek vele túl sokat, így érdeklődéssel várja, hogy Brown mit derít majd ki róluk.

Tudja Ön, hogy mi Salamon kulcsa?

Bár sokan a mai napig titokzatos szektának tartják őket, a szabadkőműves közösség az Egyesült Államokban nyíltan gyakorolhatja szertartásait: a páholyok nyíltan hirdetnek a lapokban és telefonkönyvekben is. Az első amerikai elnök, George Washington maga is szabadkőműves volt, ahogy az alapító atyák közül többen, James Madison és Benjamin Franklin is a közösséghez tartoztak, és a Fehér Ház építésze, James Hoban is a szervezet tagja volt. Nem meglepő hát, ha az újonnan épülő város magjában több olyan épület is van, amely a rend jelképeit használta fel.

Elias szerint a város utcáit is a szabadkőművesek szimbólumai alapján tervezték meg. A szabadkőműves motívumok a térképen a város fő látványosságait, a Capitoliumot, a Lincoln emlékművet, a Fehér Házat és a Jefferson emlékművet kötik össze. A jelképek - és így a város - középpontjában a George Washington emlékmű áll, egy hatalmas obeliszk, amelynek a méretei is szimbolikusak: 555 láb magas és 55 széles (170X17 méter). Az ötös szám az építészekre, így magukra a szabadkőművesekre utal. A város építését is szabadkőműves szertartással kezdték meg: a Capitolium épületének közepén ma is látható az a kő, amelynek rituális letételével 1793-ban megkezdődtek a munkálatok.

A szabadkőművesség (maszonéria) világszerte több millió taggal rendelkező heterogén, számtalan formában működő mozgalom, amely - önértelmezése szerint - az erkölcsi értékek, valamint a szellem szabadságának egyetemességét vallva, a felvilágosodás hagyományait követve tevékenykedik. Tagjai ritualizált beavatási szertartásokon keresztül ismerhetik meg a szabadkőművesség kőművesmesterséghez kapcsolódó szimbólumrendszerének mélyebb jelentését. A társaság eredetét illetően számos mitikus, azt az ókori világhoz kapcsoló magyarázatot ismerünk, így eredeztetik a jeruzsálemi templom építőitől (Hiram), akik bölcsességét a templomos lovagrend, a katedrális-építő céhmesterek, majd a rózsakeresztesek közvetítik a szabadkőműveseknek. Egyéb elképzelések a társaságot Mózessel, az esszénusokkal, Euklidész és Püthagorasz filozófusokkal, az antik misztériumvallásokkal illetve a kelta és cigány pogánysággal hozzák összefüggésbe. További részletek a Wikipedia cikkében, Vadász Sándor elemzésében és beszámolónk egy magyar páholy új oldaláról.

Sokan azonban az igen divatos összeesküvés-elméletektől féltik a rendet. Mark Tabbert, a szabadkőművesek szakértője szerint a szervezetnek fontos szerepe volt az Egyesült Államok és a fiatal amerikai köztársaság történetében. Szerinte persze maga a rend is felelős a titokzatosságért: a város tervezésekor például a szabadkőműves motívumok helyett sokkal inkább neoklasszicista elemeket használtak.

Kevés társaság adott okot annyi spekulációra és gyanakvásra, mint a szabadkőműveseké; egy lelkes rajongó "a világtörténelem legsikeresebb titkos társaságának" nevezte őket - írta az összeesküvés-elméletek szakértőjeként elhíresült Daniel Pipes. Amint a név is utal rá, a társaság a kőből építő mesterek középkori céhéből eredeztethető, akik katedrálisok és kastélyok köveit faragták. Munkájuk megkívánta, hogy egyik helyről a másikra utazzanak; amikor úton voltak, az építőpáholyokban éjszakáztak. A foglalatosság patinájának megteremtése érdekében a kőművesek az ősi Izraelből eredeztették a szakmájukat, és a betolakodók távoltartása végett gondosan őrizték a szakmai titkokat. Idővel szavakból és kézjelekből álló bizalmas nyelvet alakítottak ki, hogy az egyik céhbeli kőműves felismerje a másikat.

Az rejtély marad, hogy a 17. századi Angliában miért kezdtek céhen kívül álló személyek csatlakozni a kőművespáholyokhoz, de talán a titokzatosság és a rejtett bölcsesség hallgatólagos ígérete csábította ezeket az "úriembereket", vagyis "elméleti" kőműveseket. A század végére a szabadkőműves jelképek (faragatlan kő, iránytű, a tudás fokozatai) morális szimbolikával teltek meg. A szabadkőműves szerveződés 1717-ben nyerte el érett formáját, amikor a Londoni Nagypáholy megalakult; hat évvel később már saját szabályzattal rendelkezett. A szabadkőművesek találkozói ártalmatlannak számítottak, apolitikus társasági összejövetelekként szolgáltak, ahol különféle társadalmi osztályokból származó férfiak gyűlhettek össze a deizmus, a tolerancia, és az önművelés egalitárius szellemében.

Középosztálybeli liberálisok voltak, akik a szólásszabadság, szabad választások és szekularizmus révén remélték a társadalom jobbítását. Találkozóikat a tolerancia, az emberek iránti tisztelet és az altruizmus hatotta át. A szabadkőművesség vonzereje abban rejlett, hogy a tagok más vallási elköteleződésű, társadalmi osztályú vagy politikai nézetű, de hasonló gondolkodású emberekkel lehettek együtt. Felszabadítóan hatott a szokásos kötöttségek megkerülése, a megkülönböztető szimbólumok és a kidolgozott rituálék pedig csak növelték az élvezetet.

A téma a populáris kultúrában sem ismeretlen: pár évvel ezelőtt a Nemzet aranya című filmben Nicolas Cage eredt a rend nyomába, és a szabadkőműveseket egész a templomosokig vezették vissza, akik kincsüket szintén Washington alá rejtették el.

A könyvvel kapcsolatos félelmek egyébként lehet, hogy alaptalanok, hiszen a szerző csak díszletnek használja a történelmet - derült ki, amikor sikeres lett a vatikáni összeesküvés-elmélettel és a sármos művészettörténésszel operáló Da Vinci-kód. A könyv populáris formában adta elő mindazt, amit Foucault ingája és Lempriere lexikona óta úgyis tudtunk. Tavalyi összeállításunkban igyekeztünk végigkövetni a könyv megjelenése utáni titokfejtéstől a film betiltásáig tartó események dinamikáját.