Kikódolták Az utolsó vacsora zenéjét

Az 1494 és 1498 között, a milánói Santa Maria della Graziében festett, Az utolsó vacsora című freskó a zsoltárirodalom kulcsfontosságú eseményét örökítette meg: Jézus utolsó vacsoráját a 12 apostollal, amikor a tanítványok megtudják, hogy közülük valaki elárulja majd mesterüket. A zeneszerző 2003-ban kezdte el tanulmányozni a festményt, miután híreket hallott egy elrejtett zenemű lehetőségéről.

Az olasz könyvesboltokban péntek óta kapható munkájában Pala elmagyarázza, hogy miként sikerült azonosítani a képen szereplő, keresztény teológiában is érvényes szimbólumokat, és azok milyen zenei értékeket jelölnek. Szerinte Jézus és az apostolok kézmozdulatai mellett ilyen muzikális motívumok lehetnek  az asztalon megfestett kenyérdarabok is. Ez egyben a rekviem-jellegű zene szentségét is kiemeli, hiszen az a legszentebb keresztény motívummal, az átváltoztatással állhat kapcsolatban.

A jegyzeteknek azonban ebben a formában még semmilyen zenei értéke nem volt, amíg Pala rá nem jött, hogy egyes jeleket jobbról balra kell olvasni, hiszen Leonardo sokszor tükörírással örökítette meg gondolatait. A La Musica Celata (Az elrejtett zene) című könyvében a kutató azt is leírja, hogy milyen utalások alapján fejtette meg a lefestett zene ritmusát, és az egyes hangjegyek időtartamát. A végeredmény egy viszonylag rövid himnusz lett, amely Pala szerint "fájdalmasan lassú", ám egy korabeli orgonán megszólaltatva félelmetes zenei aláfestést ad a freskóhoz.

Alessandro Vezzosi, Leonardo-szakértő, és a Vinciben található múzeum igazgatója szerint bár még nem tanulmányozta a kutatási eredményeket, az első hallásra is igen hihetőnek tűnik. Elmondása szerint már korábban is gondoltak arra, hogy az apostolok kézmozdulatai egy gregorián zeneművet szimbolizálhatnak, de ebbe az értelmezésbe még senki nem vette bele a kenyérdarabokat is. Szerinte bár polihisztort a legtöbben festményei és találmányai alapján ismerik, jegyzeteiben találkozhatunk jobbról balra olvasandó zenei feladványokkal is, illetve több különböző hangszert is tervezett.

Az utolsó vacsora A da Vinci-kód által kiváltott hisztériának köszönhetően igen népszerű lett az elmúlt években. Pala szerint az ő munkája nem tárt fel sötét titkokat Leonardo vagy a katolikus egyház történetében, és a mostani felfedezés "csupán azt hangsúlyozza, hogy Leonardo egy olyan ember volt, aki hasonló zseniális dolgokkal fejezte ki hitét Istenben".